Költségcsökkenés mellett nőtt a 2023-as magyar agrártermelés

Az időjárás kevésbé hatott, mint 2022-ben, a termés jobb lett, de alacsonyabb áron lehetett eladni, miközben a termelői költségek is csökkentek – az előzetes adatokból ezek derültek ki a magyar mezőgazdaság 2023-as teljesítményéről. Több mint 4,3 ezermilliárd forint lehet a mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátásának értéke – közölte az előzetes adatok alapján végzett számításai eredményét az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Ez az érték így az előző évi 19,2 százalékos növekedés után idén 6,5 százalékkal nő tovább. 

Az AKI közlése szerint a növényi termékek kibocsátása mennyiségben 44,4 százalékkal nőtt, míg az állatok és állati termékek termelése 0,5 százalékkal mérséklődött - írta meg a Világgazdaság cikke.

A 2023-as év elején elindult árcsökkenések miatt a növénytermesztési és kertészeti termékek termelői árszínvonala 28,2 százalékkal, ezzel szemben az élő állatoké és az állati termékeké 11,3 százalékkal emelkedett 2023-ban. A mennyiségi és az árváltozásokat, valamint a termeléshez kötött támogatásokat figyelembe véve a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátásának értéke folyó alapáron 3,9 százalékkal, az állatoké és az állati termékeké pedig 10,4 százalékkal nőtt.

A terméseredményekre hatottak az időjárási körülmények, igaz, kisebb mértékben, mint az évszázados aszályt hozó 2022-ben. 

Eközben nagyobb lett a jelentősége a termeléshez szükséges inputanyagok bekerülési költségeinek, valamint az értékesítési áraknak.   

Az előző évinél bő egyharmaddal több búzát arattak 

A megtermelt gabonafélék mennyisége 64 százalékkal emelkedett, amiben a kukorica jelentős – 121 százalékos – termésnövekedésének meghatározó szerepe volt. Búzából az elmúlt 5 év során 2021-ben keletkezett a legjobb termésátlag, amely 5,9 tonna hektáronként. A tavalyi 4,4 millió tonna termésmennyiség után idén az előzetes adatok alapján 5,9 millió tonna termést takarítottak be, a termésátlag pedig 5,6 tonna volt hektáronként. Vagyis a búza termésmennyisége 36,3 százalékkal lett magasabb a 2022-esnél.

Árváltozások

Látszik a magas készletek nyomása a gabonaárakon, a termelők pangó piacról és alacsony árakról számoltak be az év végén . Minimális mértékben csökkent ugyanakkor a gyümölcstermés: a szőlővel együtt számolva 0,3 százalékkal kevesebbet szüreteltek. Ezen belül viszont nagyok az eltérések, hiszen a 2022-eshez képest az őszibaracknál 40 százalékos csökkenést, míg az almánál 39 százalékos növekedést jeleztek az előzetes adatok.

A mezőgazdasági termelői árak a teljes agrárágazatot nézve 15,3, csupán az alaptevékenységeket vizsgálva pedig 17 százalékkal mérséklődtek 2023-ban. Ehhez a gabonafélék 38 százalékos, az ipari növények 40 százalékos árcsökkenéssel, míg a zöldségfélék, kertészeti termékek 13 százalékos, a burgonya pedig 38 százalékos áremelkedéssel járultak hozzá. 

Az AKI a gyümölcsféléknél (szőlővel együtt) 12 százalékos termelőiár-növekedést valószínűsített. 

A gyenge baracktermést látva nem meglepő, hogy a gyümölcsfélék közül az őszibarack termelői ára nőtt a legnagyobb mértékben, 52 százalékkal, miközben az almáé 8, a körtéé pedig 3 százalékkal emelkedett. 

Az ipari növények termelői árának csökkenése 40 százalékos volt, ezen belül a szója termelői ára 4 százalékkal, a repcéé 42, a napraforgóé 46, a cukorrépáé 1,8 százalékkal csökkent 2023-ban az előző évhez képest. 

Az állattenyésztőknek több bevételük lett

Az élő állatok és állati termékek termelői ára az első becslés adatai alapján 11,3 százalékkal emelkedett. E termékcsoport értéke a termelés minimális csökkenése mellett is 10,4 százalékos növekedést mutat 2022-vel összevetve. A szarvasmarha kibocsátása 7, a sertésé pedig 5 százalékkal, ezzel szemben pedig az élő baromfié 7 százalékkal növekedett. Idén 4 százalékkal kevesebb tejet termeltek a tehenészetekben.

Miközben a mezőgazdasági kibocsátás termelői árai összességében 15,3 százalékkal csökkentek, az állatok esetében a termelői ár 16,3, az állati termékek esetében pedig 2,3 százalékkal nőtt a 2022-es szinthez képest. A sertés termelői ára 21,6 százalékkal emelkedett, a baromfié 16 százalékkal és a szarvasmarháé 3,3 százalékkal nőtt. A tej termelői ára 5,7 százalékkal múlta alul, a tojás ára pedig 37,4 százalékkal múlta felül az előző évi szintet.

A mezőgazdaság kozmetikázni tudta a magyar GDP-t

A két alaptevékenység, a növénytermesztés és a kertészet, illetve az állattenyésztés kibocsátásának aránya az előzetes számítások szerint 2023-ban 60:40 százalékban oszlik meg. Mivel ez az arány 2022-ben 61:39 százalék volt, 2023-ban 1,5 százalékkal nőtt az állattenyésztés, és 1,5 százalékkal csökkent a növénytermesztés részaránya.

A ráfordítások közül a legnagyobb mértékben, 23,1 százalékkal az energia- és kenőanyagköltségek emelkedtek, de az állategészségügyi költségek is több mint 19 százalékkal növekedtek. 

Az AKI számításai szerint összességében a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke előző évi áron 78,5, folyó áron 19,2 százalékkal növekedett 2023-ban, miközben 100 forint értékű – folyó alapáron mért kibocsátás – előállításához 63 forint értékű inputot használtak, ami 5,9 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál - írták.