Kezdődik a palántázás évada – néhány megfontolandó tanács

A növények életének kritikus szakasza a palántakor, amikor eldől, mennyire lesz erős a felnövekvő egyed. Nem szabad túl korán vetni a zöldségféléket, a kiültetés idejétől visszafelé számolva egy hónappal kezdhetjük a palántanevelést.

A fejlődő növénykéknek egyformán kell fényhez, meleghez, vízhez és tápanyagokhoz jutniuk a harmonikus fejlődéshez, és ezt a legnehezebb betartani a szobai palántaneveléskor.

Márciusban van a salátafélék, májusban a paprika és a paradicsom ideje

A legkorábban tehát a márciusban kiültethető salátafélék magját vethetjük el, bár közvetlenül a kertbe vetve is jól fejlődnek. A melegkedvelő paradicsom, paprika csak májusban ültethető ki a kertbe, március végén érdemes kezdeni a palántanevelést.

Azért nem szabad idő előtt elvetni a magokat, mert ha nincs saját, tökéletesen fölszerelt üvegházunk, szobai körülmények közt több, a növények harmonikus fejlődéséhez szükséges tényező hiányozhat – figyelmeztet a magyarmezogazdasag.hu írása.

Nálunk ez a tél végi időszakban leginkább a fény, vagyis a meleg szobában, gyakran öntözött palánták megnyúlnak, hajlamosabbak lesznek a betegségekre.

Fény, meleg vagy víz híján hiába a sok tápanyag

Arra kell ügyelnünk, hogy a hőmérséklet, a fény, a víz és a tápanyagok egyaránt a növénykék rendelkezésére álljanak. Hiába adagolunk ugyanis sok tápanyagot, ha fény, meleg vagy víz híján nem tudják felhasználni a palánták. A fölösleges tápsók pedig növelik a közeg sótartalmát, és gátolják a későbbi fejlődést.

Nagyon fontos, hogy jó minőségű, laza, jó víztartó közeget használjunk, aminek alacsony a sótartalma.

Magunk is elkészíthetjük kerti föld, komposzt, homok, perlit, valamint kókuszrost vagy tőzeg keverékéből. Legjobb egyharmad-egyharmad arányban használni a különböző összetevőket, azaz a kerti földet vagy komposztot, a homokot, perlitet vagy vermikulitot, illetve a tőzeget vagy kókuszrostot.

80 °C-on kell „megsütni” a földet és a komposztot

A földet és a komposztot használat előtt fertőtleníteni kell, hogy ne legyenek benne kórokozók, talajlakó kártevők és gyommagok. Ehhez a sütőben 80 °C-on kell tartanunk legalább fél órán keresztül.

Tegyük a kezelni kívánt mennyiségű földet olyan edénybe, amit le tudunk fedni, és tegyük 120 °C-ra előmelegített sütőbe. Rendszeresen ellenőrizzük a közeg hőmérsékletét és ne engedjük 85 °C fölé hevülni, mert az már roncsolja a talajszerkezetet, és alkalmatlan lesz palántanevelésre a föld. Miután kihűlt, hozzáadjuk a többi összetevőt. Alaposan keverjük össze az anyagokat, hogy teljesen egynemű, apró morzsás legyen a közeg.

Ha nem új csíráztatótálcát vagy cserepeket használunk, azokat is tisztítsuk meg vetés előtt, mossuk ki, majd öblítsük le 10%-os hipós oldattal, hogy elpusztítsuk az esetleg rajtuk lévő kórokozókat. Ezután újabb vizes öblítés következzen.

Vetés előtt érdemes előnedvesíteni a keveréket, hogy a vetés utáni beöntözéskor a víz egyenletesen szivárogjon be a közegbe, ne csak átszaladjon rajta. Arra is ügyeljünk, hogy kellően tömörítsük a palántaföldet, mert csak akkor tudnak megkapaszkodni és tápanyaghoz jutni a fejlődő gyökerek.