Itt az ideje a palántázás előkészületeinek, de ne siessük el!

Sokan egyre hamarabb szeretnének növényeikkel foglalkozni, és a palántanevelést már jó korán megkezdik. Ezt azonban nem feltétlenül jó elsietni… Hazánkban május 10-e az az időpont, ami után a tapasztalatok alapján már nem kell számítani talajmenti fagyokra. Május 10-e előtt is kiültethetünk palántákat, hiszen a szabadföldben sokkal gyorsabban fejlődnek, csak ekkor a talajmenti fagyra nagyobb a kockázat.

Szerencse kérdése, ha nem kap fagyot a korán kiültetett palántánk, akkor még korábban lesz termés. Ha fagyot kap, akkor vagy elpusztul a palánta, vagy ha túl is éli, akkor a fagy hetekre visszaveti a fejlődését. A kockázat mérsékelhető például fátyolfóliás takarással.

Az előnevelés előnyökkel jár

Ha állandó helyére, szabadföldbe vetünk zöldségmagokat, akkor azok esetén még hetek telnek el míg kicsíráznak, és mire néhány lombleveles egyedekké cseperednek. Ebbe a stádiumba jó esetben május végére, június elejére érnek el a növények. Ha azonban előneveljük, ideális esetben üveg vagy fóliasátorban, kevésbé ideális esetben ablakpárkányon a palántákat, akkor azok a május közepi kiültetéskor már jóval fejlettebbek, mint a szabadföldbe vetett társaik.

Ennek köszönhetően pedig hamarabb fognak teremni, és szintén emiatt hosszabb lesz a vegetációs idejük, ami általában az első őszi fagyokkal ér majd véget. A koraiság azért előnyös, mert minél korábban tudunk termést betakarítani róluk, az általában annál értékesebb, hiszen a tömegtermési szezon előtt drágábbak a termények. És a hosszabb vegetációs idő alatt több termést hoznak majd, ez is plusz gazdasági hasznot jelent.

Miért nem jó elsietni?

A hobbikertészek leginkább a szobában az ablakpárkányon nevelnek palántákat, és sokszor szembesülnek vele, hogy ezek a növények sokkal gyengébbek, kisebb vitalitásúak, mint azok a vásárolható palánták, amelyeket fóliában, vagy üvegházban neveltek. Ennek oka, hogy a szobai hőmérséklet a csírázás ideje alatt kedvező, ám ezután már nem igazán tudjuk a növényeinknek az optimális feltételeket biztosítani, még egy déli fekvésű jól benapozott ablakban sem.

A csírázáshoz a 23-24 oC az ideális, de utána annak érdekében, hogy ne váljanak nyurgává a palántáink, 6-7 fokkal alacsonyabb hőmérséklet és annyi fény kellene, amit ablakban valószínűleg nem tudunk számukra biztosítani. Minél korábban vetettünk, a csírázást követően annál több idő van még május 10-ig az ideális kiültetési időszakig, tehát annál hosszabb időt lesznek a palántáink a számukra nem igazán ideális körülmények között az ablakpárkányon, kicsit túl melegben, kicsit kevés fényben.

A megnyúló, etiolált palánta szára vékony, idővel megdől, sokkal kevésbé ellenálló a betegségeknek, és kiültetéskor is sokkal könnyebben éri károsodás, például napégés.

Ezt a problémát elkerülendőv vagy a kedvezőtlen hatásokat csökkentendő három dolgot tehetünk. Ha kikelt a növény, és a szikleveleken kívül már az első lomblevél is megjelent, próbáljuk minél naposabb helyre tenni a lakásban, és ezzel együtt a szobahőmérsékletnél hűvösebbre is, hiszen a megnyúlás legjobban a meleg és az elégtelen fény együttes hatása miatt alakul ki. A harmadik módszer, hogy ne vessünk túl korán, például márciusban, csak április közepén. Így kisebbek lesznek a májusban kiültethető palánták, de sokkal kompaktabbak, egészségesebbek.

 Így időzítsünk

Nagyon fontos, hogy a magokat csak olyan mélyre vessük, ahonnan ki tudnak jönni a talajból, általában elegendő, ha körülbelül annyi vagy kicsivel vastagabb földdel takarjuk a magokat, mint azoknak a vastagsága. Az apró szemű magoknak megfelelő, ha a laza talajba csak belapogatjuk. Az elvetett és benedvesedett magok a csírázásig nem száradhatnak ki, tehát addig tartsuk a talajt folyamatosan nedvesen. Ezt nem csak öntözéssel érhetjük el, sokszor az is elegendő, ha fóliával takarjuk a vetést, így a nedvesség nem párolog el a kelésig.

Az egyes zöldségfajok és -fajták különböző idő alatt csíráznak, a paradicsom 6-7, a paprika 7-14, a káposztafélék 8-11, a dinnyék és uborkák 3-8 nap múlva kelnek ki. Ha magasabb hőmérsékleten tartjuk őket, akkor ez az idő rövidülhet, ha hűvösebb helyen vannak, akkor hosszabbodhat.

A vetésidőre számoljuk még rá a csírázás idejét és arra még körülbelül három hét tovább nevelési időt. Ezek ismeretében, ha eldöntöttünk, mikor akarunk kiültetni, ennyivel hamarabb vessünk.

(Forrás: magyarmezogazdasag.hu)