Kalászos Gabona Fórum: az árrobbanástól a veszélyeztetett készítményig

Huszadszor szervezte meg Kalászos Gabona Fórumát a Sumi Agro Hungary Kft., és a rendezvény töretlen népszerűségnek örvend. A gazdák által évről évre jegyzett fórumot a megszokott helyszínen, Visegrádon tartották.

A növényvédelem egyik nagy kihívása a talajfertőtlenítés. A talajművelési rendszerek és az éghajlat változásával egy időben sok hatóanyagot kivontak a forgalomból, és ezek következtében a talajlakó kártevők egyre nagyobb nyomást gyakorolnak az érzékeny kultúrákra.

A világ búzakészletének több mint fele Kínában található

A többszörös gabonaár-robbanást nem a kisebb termés okozza, hanem a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozatlansága – fogalmazott Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Rámutatott: a világ búzakészlete csökkent, annak ellenére, hogy a franciák és az angolok 20 millió tonnával többet termeltek idén. Tőlük alig maradtak el a románok, akiknél a 2020-as 6 millió tonna után idén 11 millió tonna learatott termést szállíthattak a raktárakba. Az unióban az olaszok a legnagyobb búzafelvásárlók, de a világ búzakészletének több mint fele Kínában található.

Hazánkban a vetésterület csökkenése ellenére évről évre stabil termésmennyiséggel számolhatunk. Hektáronként 6 tonnás átlagtermés a jellemző, és idén a tavalyinál is jobb minőséggel számolhatunk, a learatott mennyiség 60 százaléka malmi búza lett. Magyarországon többet termelünk belőle, mint a saját igényünk, és a pandémia következtében 5–10 százalékos fogyasztáscsökkenéssel kell számolni.

Bár a KSH adatai szerint 2019–2020-ban 2,688 millió tonnát exportáltunk, de a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége szerint ennél 100 ezer tonnával többet. Beszédes adat, hogy 2020 júliusától 2021 márciusának végéig 240 ezer tonnával több búzát exportáltunk, mint az előző szezon hasonló időszakában.

Helyre billen a mérleg?

A takarmányfelhasználás növekedett, ami döntő szerepet játszott az árak emelkedésében. Lakatos Zoltán szerint a kukorica betakarítása után helyre billen a mérleg.

Kína visszatelepítette a sertésállományát, és újra ennek megfelelő az ország takarmányigénye, vagyis felszippantották a búzát a világpiacon. Ugyanakkor az is magasan tartotta az árakat, hogy a termelők egymást is kivárásra biztatták az értékesítésben.

Mindezek együttese végeláthatatlan árspirálba hajszolja az ágazatot. Tehát az, hogy a 2020–2021-es szezonban erős exporthatás érvényesült, és az, hogy 2021-ben a termelők összefogtak a gabona visszatartására. Ennek a következménye a túlárazott, értékén felül kezelt búza.

 „Ha örül a gazda a magas búzaárnak, örüljön az áruházakban tapasztalt magas hús- és kenyérárnak is” – foglalta össze véleményét Lakatos Zoltán.

Végre csökkent a FAO élelmiszerár-indexe

Az viszont változatlan, hogy ma is a szója határozza meg a napraforgó és a repce árát: „Kína közelebb akarja juttatni a termelését a piachoz, és ennek a szándéknak már érzékelhetők a jelei” – mondta el Szilágyi Péter, a Coface Magyarország kockázatkezelési vezetője. T

Tizenkét hónap emelkedést követően júniusban végre csökkent a FAO élelmiszerár-indexe. Ezt a növényolajok árának az alakulása határozza meg, és a legnagyobb pálmaolaj-termelő országok előrejelzései szerint csökkent a kereslet. Ugyanakkor a szakember szerint a növényolajárak még így is nagyon magasak.

Green Deal

„Bár a kitűzött célok jók, azt nem látni, hogy milyen eszközökkel vagy hogyan volna megvalósítható a Green Deal” – fogalmazott Jordán László, a Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának vezetője. Mint elmondta, a Green Deal elfogadását nem előzte meg hatástanulmány. Emlékeztetett rá, hogy a zöld stratégia egyik célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentése 2030-ra, valamint a növényvédőszer-kijuttatás megfelezése és a műtrágya-felhasználás 20 százalékos csökkentése.

A közeljövő egyik veszélyeztetett készítménye a glifozát, aminek egyébként már 2017-ben lejárt az engedélye.

Glifozát: rezeg a léc

A német szakhatóság végzi a felülvizsgálatát, amely megállapította, hogy a híresztelések ellenére nem rákkeltő. Csakhogy a zöldek nyomására az EU csak 5 évvel hosszabbította meg az engedélyét. Nemrég újabb szakértői csoport győződött meg a veszélytelenségéről, ennek ellenére úgy tűnik, nem szakmai, hanem politikai viták döntenek a sorsáról.