Jól fizet az olajos magvak termesztése

A termelési kultúra, a termőhelyi adottságok, a magyarországi feldolgozói kapacitások bővülése, valamint a piaci és agrárpolitikai környezet egyaránt jó perspektívát jelentenek a hazai olajos magvak termelésének. Az ágazat stabilitása részben ezen növények termesztési eredményességének köszönhető, hiszen a napraforgó és a repce ágazati eredménye 2010 után – az évek átlagában – jelentősen meghaladta a hektáronkénti 100 ezer forintot.

Az OTP Agrár szakértői napraforgó és a repce lehetőségeit körüljáró elemzésükben azt írják, hogy a világ szántóterületének kétharmadán termesztenek gabonát és olajnövényt. Az arány az EU-ban is hasonló. Míg az olajos növények közül a világban a szója a legnagyobb termőterületű, addig az Európai Unióban, illetve Magyarországon a repce és a napraforgó a meghatározó. Az EU mezőgazdaságán belül az említett két növényfaj hazai termelése sokkal nagyobb arányt képvisel, mint egyébként a magyar mezőgazdaság egésze.

Magyarország a napraforgót tekintve az elmúlt években a második legnagyobb termesztő volt az Európai Unióban

A kedvező környezeti és talajadottságok, továbbá gazdasági tényezők vonzóvá teszik az olajos magvak termesztését hazánkban is, a vetésterületük és átlaghozamuk egyaránt nőtt az elmúlt években. Ugyanakkor a termésátlagok emelkedésével növekedett a termésingadozás a nemzetközi és a magyar piacon egyaránt. A hozamingadozásokban az időjárási tényezőkön kívül leginkább a technológiai hiányosságok játszottak szerepet. Ilyen az alacsony szintű műtrágya-felhasználás és a nem megfelelő növényvédelem.

Bár a szándék megvan, még mindig nagy kihívás az öntözésfejlesztés

Miközben a napraforgó viszonylag jól tűri a szárazabb időjárást, addig a repce esetében gyakran szükséges lehet az öntözés, ám ehhez elengedhetetlen annak fejlesztése. A mezőgazdasági vízfelhasználásban viszont az elmúlt években nem történt érdemi előrelépés. A jelenlegi hazai öntözési helyzet nemzetközi összevetésben is tarthatatlan - írják. Bár csaknem 2 évtizede megfigyelhető, hogy a mezőgazdasági területek egyre nagyobb arányán termesztik az olyan meghatározó növényfajokat, mint a gabonafélék és az olajnövények, a jelenleg tapasztalható munkaerő-hiány, valamint az átlagos magyarországi birtokméret csökkenése még egysíkúbbá teheti a növénytermesztés szerkezetét.

Kedvező kilátások az olajos magvak piacán

A kisebb területeken gazdálkodók ugyanis általában nem szereznek be többféle, egyéb kultúrák termesztését is lehetővé tevő speciális gépet, az uniós szabályrendszer keretein belül pedig még inkább egyszerűsítik a vetésszerkezetüket. Ez pedig tovább növelheti a gabonafélék, illetve a napraforgó és a repce termesztésére használt területek arányát. Kedvezően hat az ágazat piaci helyzetére és jövőbeli kilátásaira, hogy az elmúlt években a napraforgó hazai feldolgozása másfélszeresére (közel 600 ezer tonnával) nőtt, míg a repce exportlehetőségei javultak és így Magyarország repcekivitele csaknem megduplázódott. Magyarországon a napraforgó vetésterülete az elmúlt tíz évben 524 ezer hektár és 704 ezer hektár között változott és növekvő tendencia volt megfigyelhető. A repce vetésterülete ugyancsak növekedett: 167 ezer hektárról 307 ezer hektárra.