Jelentős károkat okoztak a fagyok a hazai kajszibarack ültetvényekben

Országszerte jelentős károkat okoztak a csonthéjasoknál, főképp a kajsziültetvényekben az április elején érkező fagyok, derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből. Mivel a hónapban számos gyümölcsfaj is virágzik, a termelők igyekeznek megóvni őket az időjárás viszontagságaitól. Ugyanakkor a gazdák bíznak abban, hogy nem tér vissza huzamosabb időre a fagyos idő. A szélsőségessé váló időjárás miatt aktuális lenne újragondolni a hazai nemesítési programot; időszerű lenne általánossá tenni a telepítendő fajokból, fajtákból folyamatos adaptációs kísérletek beállítását.

Az elmúlt hetek extrém időjárása, különösen az éjszakai-hajnali fagyok országszerte károkat okoztak a csonthéjasoknál, főképp a – legkorábban virágzásnak induló – kajsziban, valamint az őszibarackban. Számos más gyümölcs a hetekben virágzik, illetve ez a kötődések kialakulásának időszaka. Összességében csak a következő hetekben lesz látható, hogy melyik gyümölcsfajtákban okoz és mekkora kárt az időjárás. Általánosságban elmondható, hogy a gyümölcsfák jellemzően decemberben és januárban mélynyugalmi állapotban vannak. Általában február közepén kezdődik az úgynevezett kényszernyugalmi időszak, ami során az időjárástól függően indul meg a nedvkeringés a növényekben. Az utóbbi hetek időjárása elindította a virágzást a mandula mellett az őszibaracknál és a kajsziféléknél is, az április eleji fagyok pedig változó mértékű terméskiesést okozhatnak.

Megismétlődött a tavalyi kár

Sajnos a gyümölcstermesztőknek az extrém fagykárokról lesz emlékezetes a 2020-as év, a teljes hazai gyümölcstermés jelentős részét tönkretették a március elejétől május közepéig pusztító fagyok. A kajszibarack termésnek 2020-ban csak a 10 százaléka maradt meg, de szinte minden gyümölcsfajtából kevés termett. A hosszú évek óta zajló globális klímaváltozás, az időjárás egyre szélsőségesebbé válása komoly kihívást jelent a kertészeti ágazatnak is. Ezen időjárási tendencia folytatódása miatt fokozottan ellenálló gyümölcsfajták telepítésére volna szükség. A rendszerváltozás után a hazai gyümölcsnemesítés nehéz helyzetbe került. Így később számos világfajta, mediterrán eredetű, kevésbé fagyálló gyümölcsfajta került az országba, telepítésre az ültetvényekben.

A szélsőségessé váló időjárás miatt aktuális lenne újragondolni a hazai nemesítési programot.

Időszerű lenne általánossá tenni a telepítendő fajokból, fajtákból folyamatos adaptációs kísérletek beállítását, amelyek alapján eldönthető, hogy megfelelnek-e a hazai termesztési körülményeknek. A kormányzat az elkövetkező években kiemelkedő mértékű forrásokat biztosít a hazai mezőgazdaság fejlesztéséhez és a hatékonyságának növeléséhez, ennek keretében a hazai gyümölcsnemesítés újbóli megerősítésére is sor kerülhet - írta a NAK.