Ivási magatartás és szokások: az egészségi állapot romlásának jelei a sertéseknél

A kereskedelmi sertéseknél a károsodott egészségi állapot jelentős antimikrobiális szerfogyasztáshoz vezet, és aggodalomra ad okot mind a jólét, mind a termelékenység tekintetében. Az egészségügyi és jóléti problémák korai felismerése lehetővé teszi az időben történő beavatkozást, csökkenti a megbetegedési és elhullási arányokat, és javítja a sertések általános jólétét.

Az egészségi állapot és a jólét romlásának egyik legfontosabb mutatója az ivási szokások és viselkedés megváltozása. A gazdák ezt a sertések betegségmegfigyelésének potenciális eszközeként használhatják. Ezt több tényező is befolyásolja. Ezért a sertések normális ivási viselkedésének és napszakos változásainak részletes ismerete segít megkülönböztetni a betegség okozta ivási viselkedés és szokások változásait az egyéb tényezők által okozottaktól.

Az ivási viselkedést és szokásokat befolyásoló tényezők

A víz a sertések táplálkozási és jóléti szükségleteinek alapvető része. A vízfelvétel stabil napszakos mintázatot követ. Az ivási szokásokat különböző tényezők befolyásolják. Ezek közé tartozik az itató kialakítása és az itatóbimbókban rendelkezésre álló vízmennyiség. További tényezők a táplálkozás, az életkor és a hőmérséklet. 22 °C-tól kezdődően a vízfelvétel növekszik.

A testsúly, a termelési státusz, a társadalmi verseny szintje és az egészségi állapot is hozzájárul. Vizsgálatok kimutatták, hogy az itató körüli fokozott verseny csökkenti a látogatások számát és az ivással töltött időt sertésenként és naponta. Az újszülött malacoknál a víz a testtömeg közel 82%-át teszi ki. Ez a 28 napos kismalacoknál némileg csökken, 66%-ra. A korai elválasztás (7 napos korban) 6 héttel később magasabb ivási arányt okoz, mint a 14 és 28 napos korban történő elválasztás.

Normális ivási viselkedés és minták

Az ivás önkéntes, folyékony, szájon át történő lenyelés. Az ivási viselkedés akkor definiálható, ha a sertés feje 5 másodpercig vagy hosszabb ideig az itatóban van. Az elválasztást követő első néhány napban alakul ki, a sertések 60, 10 másodpercnél rövidebb ideig tartó ivási szakaszokban vesznek részt.

A mintákat vízeltűnésként, vízfogyasztásként és vízpazarlásként írják le. Ezeket egy adott időszak alatt mérnek és rögzítenek, hogy meghatározzák a használati mintát. Brumm (2006) tanulmánya megállapította, hogy hősemleges körülmények között (< 26,7 °C) a sertések 05:00 és 06:00 óra között kezdtek el inni, a víz eltűnésének csúcspontja kora délután (14:00 óra) volt, amit 16:00 és 22:00 óra között fokozatos csökkenés követett.

Amikor a hőmérséklet eléri a 26,7 °C-ot vagy magasabb hőmérsékletet, a sertések megváltoztatják ivási szokásaikat, és a nap folyamán korábban isznak. A reggeli csúcsot 08:00 és 09:00 óra között érik el, amit délben fokozatos csökkenés követ, majd 17:00 és 20:00 óra között egy második csúcs következik.

A károsodott egészségi állapot hatása az ivási magatartásra és szokásokra

A sertés napi ivási szokásai egészséges állapotban stabilak maradnak, de betegség esetén megváltozhatnak. A vízhasználat nyomon követésével a gazdák a hasmenés kitörését a fiatal sertéseknél körülbelül 1 nappal a fizikai tünetek megjelenése előtt észlelhetik.

Egyes anyagcsere-betegségek esetén, valamint a hasmenés és a stressz okozta dehidratációra adott válaszként az ivás megnő. Az ivási magatartás gyakorisága és időtartama a bakteriális fertőzések korai szakaszának előrejelzésére szolgál. A sertések szalmonellafertőzése például a fertőzést követő 4 hetes időszakban csökkent ivási magatartást eredményez. A sertések nem kapnak elég vizet, vagy nem akarnak inni. Többek között a száraz széklet, a beesett szemek és a dehidratált bőr klinikai tünetei jelzik, hogy a sertések nem kapnak elég vizet.

Záró megjegyzések

Az ivási viselkedés és a szokások az egészségi állapot és a jólét romlásának korai mutatói. Ezt azonban számos tényező befolyásolja. Ezért a normális ivási viselkedésről szóló több ismeret, részletesebb elemzés, további ivási változók és kölcsönhatásaik számszerűsítésére van szükség a viselkedésben és a szokásokban bekövetkező változások és a mögöttes okok azonosításához.

(Forrás: pigprogress.net)