Hogyan legalizálhatók az engedély nélküli kutak?

A nyári kánikulában újra felértékelődött az ásott és a fúrt kutak szerepe. Az engedély nélkül létesített ásott vagy fúrt kutak tulajdonosainak a vízgazdálkodásról szóló törvény 29. § (7) bekezdésének 2021. január 1-jétől hatályos módosításával meghosszabbított határidőig, 2023. december 31-éig kell kérelmezniük a tulajdonukban álló kút fennmaradási engedélyezési eljárását. Amennyiben a tulajdonos a fenti határidőig nem kérelmezi az eljárást, úgy vízgazdálkodási bírságot kell fizetnie.

A Kútengedélyezés oldal írta meg, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie az engedélyezés alá vont kútnak.

A települési önkormányzat jegyzőjének fennmaradási engedélye szükséges az olyan ásott és fúrt kúthoz, amely kút együttesen teljesíti az alábbi feltételeket:

• a kút helye nem érinthet vízbázisvédelmi védőterületet,
• a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet,
• 500 m3/év vízigénybevétel alatti,
• a kút épülettel rendelkező ingatlanon van,
• magánszemély a kérelmező,
• a vízkivétel házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja és
• a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál.

Amennyiben a fent felsorolt feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság, mint vízügyi hatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása.

Illetékek és díjak

Az engedélyezési eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól. Az eljárás során felmerülő egyéb költségek, valamint a dokumentációkészítés költségei a kérelmezőt terhelik. A kutak dokumentálása és felmérése a törvényben előírt jogosultsággal végezhető. A Belügyminisztérium tájékoztatója alapján az eljárások célja, hogy e vízilétesítmények regisztrálva legyenek, adatbázisba kerüljenek, illetve, hogy a vízkészletekkel való gazdálkodás és a felszín alatti vizek minősége nyomon követhető legyen.