A kúttörvény átírásával nem kell majd engedély a háztartási kutaknak

Teljesen átírhatják a kúttörvényt: a háztartási kutaknak gyakorlatilag semmilyen engedély nem kell. Mentesítenék minden bejelentési folyamat alól azokat a háztartási kutakat, amelyeket nem védendő területeken fúrtak, és nem mélyebbre mint 50 méter. Azért döntött így a kormány, mert lehetetlen a százezernyi kút összeírása. Május elején átvágták a gordiuszi csomót úgy, hogy még csak be sem kell jelenteni ezeket a kutakat, a 2024 előtt engedély nélkül fúrt és ásott kutakat engedélyezettnek veszik. A részletek fontosak, cikkünkben leírjuk.

A kormányzati portálra került ki az a javaslat, amellyel az utóbbi hónapokban, de inkább években sok vihart kavart kúttörvény-vitát zárnák le - számolt be róla a HVG. Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság elnöke jelentette be néhány hete, hogy újra nekiveselkednek a törvénynek, de több alkalommal Nagy István agrárminiszter is jelezte, hogy radikálisan átalakítanák a szabályozást.

A honlapon május 3-án közzétett tervezetet május 10-ig lehetett véleményezni. Ebben lényegében a háztartási célú kutak engedélyeztetését, bejelentését teljesen eltörölték. Ezt azzal indokolták a tervezetben, hogy számos alkalommal megkísérelték a háztartási kutak összeírását, de a százezres nagyságrendben létező kutak regisztrációja lehetetlen feladatnak bizonyult. Most átvágták a gordiuszi csomót úgy, hogy még csak be sem kell jelenteni ezeket a kutakat, a 2024 előtt engedély nélkül fúrt és ásott kutakat engedélyezettnek veszik. Azért nem teljesen parttalanul - írták.

Akikre nem vonatkozik, a feltételek

Nem mindenkinek engedik el simán az engedélyeztetési eljárást, ugyanis egy térképre felrajzolták, hogy melyek a védendő területek, és hol lehet kockázatmentesen a vízzáró rétegig vizet kivenni. Ezt a térképet mindenki számára elérhetővé teszik. A vízkészletvédelmi szempontból védendő területeken a vízügyi hatóság (katasztrófavédelem) engedélyezi a létesítést, üzemeltetést és megszüntetést. A törvényjavaslati szabályozás alappillére ez az országtérkép, amely elhatárolja az ivóvizet biztosító karszt képződményeket és ivóvízbázis-védelmi védőterületeket az egyéb övezetektől. 

Meghatározás

A törvényjavaslat másik sarokpontja a háztartási vízigényt kielégítő kút meghatározása. A háztartási vízigény a természetes személy évi 500 m3 -t meg nem haladó mértékű, ivóvíz-ellátási célú vagy a személyes és a háztartásban felmerülő vízszükségletét kielégítő vízhasználatot jelenti. E definíció megállapításával a törvényjavaslat a vízkivételre mennyiségi korlátot rögzít - írta a tartalmi összefoglaló. 

Talpmélység és vízzáró réteg

A törvényjavaslat harmadik fő eleme az, hogy a szabályozás tárgyát képező háztartási kút talpmélysége az ötven métert nem haladja meg és az első vízzáró réteget nem éri el. E kettős feltétel biztosítja, hogy a háztartási kút semmiképpen ne érintsen a vízzáró réteg áttörésével ivóvízbázist. Az új szabályozás tehát a házi vízigényt kielégítő, sekély (talajvíz) kutakra vonatkozik. 

Összefoglaló a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról 

A törvényjavaslat a vízkészlet-védelmi szempontból védendő területek országtérképe alapján fő szabályként azt rögzíti, hogy az ötven méternél nem mélyebb és az első vízzáró réteget nem érintő háztartási kutak a vízügyi hatóságnak történő bejelentéssel létesíthetők, üzemeltethetők és szüntethetők meg. Az országtérkép alapján vízkészlet-védelmi szempontból kockázatot nem jelentő területeken viszont e háztartási kutak engedélyezési kötelezettségének fenntartása nem szükséges, mert ezek a kutak nem okoznak számottevő környezeti hatást, továbbá nem veszélyeztetik sem az ivóvízellátást biztosító jelenlegi, sem a távlati vízbázisok jó minőségét, sem pedig az azokból történő vízkivételt.