Hogyan kell adózni a termőföld bérbeadásából származó bevétel után?

Mikor adómentes, és mikor adóköteles a termőföld bérbeadása? Mi történik, ha azonnali hatállyal felmondják a haszonbérleti szerződést? Mikor és kinek kell elkészíteni az adóbevallást? Az adómentességről, az adókötelezettségről, az időtartamról, a szabályokról és további fontos adózási részletekről írtunk rövid összefoglalót. Érdemes elolvasni, hogyan kell adózni a termőföld bérbeadásából származó bevétel után.

Az Adózóna ismertette a bevezetőben leírt két téma legfontosabb előírásait. A bérleti díj utáni adókötelezettség az alábbiak szerint alakul. Az szja-törvény 17. § (4) bekezdésében foglaltak alapján a magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevételének – ha az nem adómentes – egésze külön adózó jövedelemnek minősül. Ennek bevallására és a jövedelmet terhelő adó megfizetésére vonatkozó szabályokat az szja-törvény 73. §-a határozza meg.

Amennyiben a magánszemély termőföldet ad bérbe és a bérbeadás nem minősül adómentesnek (mert például a bérleti szerződés időtartama nem éri el az 5 évet), akkor 15 százalék személyi jövedelemadó megfizetésére köteles a termőföld bérbeadásából származó bevétele után. Adókötelezettség esetén a bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni, vagyis e bevétellel szemben költséget elszámolni nem lehet. A jövedelem utáni adót az arra illetékes önkormányzati adóhatósághoz kell bevallani és befizetni.

Mikor adómentes a termőföld bérleti díja?

A termőföld bérbeadásából származó jövedelem adómentességére vonatkozó szabályokat az szja-törvény 1. számú mellékletének 9.4. pontja tartalmazza. Eszerint adómentes a termőföld-bérbeadásából származó bevétel, ha a termőföld haszonbérbe adása alapjául szolgáló, határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján a bérlet időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartam) eléri. Az adómentesség megállapításakor az írásban megkötött bérleti szerződés időtartama az irányadó.

Abban az esetben, ha a mentesség alapjául szolgáló szerződés az adómentesség feltételéül szabott időtartamon belül bármely okból megszűnik – kivéve, ha az a szerződő feleken kívül álló ok miatt következik be, illetve ha a haszonbérleti szerződés azonnali hatályú felmondására kerül sor –, akkor a magánszemély köteles a korábban meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal növelt összegben a szerződés megszűnése éve kötelezettségeként megállapítani, bevallani és megfizetni [szja-törvény 1. sz. melléklet  9.4. pont 9.4.2. alpontja].