Hogyan csökkentsük drasztikusan a permetezési veszteséget?

Ha permetezésről beszélünk, általában rengeteg eljárás eszünkbe jut, hogy hogyan tudjuk kijuttatni a permetszert növényeinkre. Viszont ha jobban belegondolunk, valójában ezek az eljárások ugyanazon az alapelven nyugszanak, melyek jelenleg nagy permetlé veszteséggel járnak. Erről, illetve a nagy veszteség megoldásáról tartott előadást az Agrárium 2020 konferenciáján Törőcsik Pál.

Nézzük meg, hogy milyen is a jelenlegi technológia a permetezés terén. Egyértelmű, hogy az első lépés nem más, mint a permetlé cseppekre bontása, amely folyamatot a szórófej végzi. Ez a folyamat viszont az elmúlt megközelítőleg 100 évben nem változott, ezt hidraulikus cseppképzésként ismerjük. Ez a fajta cseppképzés pedig azt jelenti, hogy a permetlé egy szivattyú segítségével egy nagyon szűk fúvókán át átpréselésre kerül, míg a fúvóka másik végén egy folyadékhártya alakul ki, amelyről a cseppek véletlenszerűen szakadnak le.

Ezen cseppek az 5 mikron és az 500 mikron (1mm=1000 mikron) közötti tartományban minden méretet képesek felvenni. Ebből pedig következtethetünk, hogy hogyan hasznosulnak a kijuttatást követően a permetszer cseppjei. Ugyanis a 30 mikronnál kisebb cseppek még a célfelület elérése előtt 20-25 celsius fokban, és 60%-os páratartalom mellett elveszítik nedvességtartalmuk nagy részét, így nem jutnak el a növényig, hanem felszállnak a felhőbe, amelynek következtében kontinenseket képesek utazni. Viszont a nagyobb veszteséget mégis a 300 mikronnál nagyobb cseppek okozzák, ugyanis vagy hamarabb lehullnak, mint ahogy a növény felületét elérnék, vagy ha rá is jutnak a levélre, az erezet mentén összefutnak, és összegyűlve lecsöppennek a földre.

Szántóföldek esetében 300 liter/ hektár permetszert tudnak kijuttatni. Szőlő, vagy gyümölcsösök esetében viszont már 400-500 liter/ hektár mennyiséggel kell dolgozni. Ez pedig annak köszönhető, hogy utóbbinál a permetlé legalább 50%-a veszteségként jelenik meg, ugyanis egyszerűen lehullik a növényekről a súlyuk miatt.

Megoldás

A szabályozott cseppméretű permetezés megoldást jelenthet a permetlé veszteség problémájára. Az alapjai pedig egy forgó, fogazott szélű tárcsalapon nyugszanak, ahol nem kell túlnyomás ahhoz, hogy a permetlevet a célterületre juttassuk. Ez a tárcsa 3000x és 15000x fordulattal képes működni attól függően, hogy milyen mennyiségű permetszert szeretnénk kijuttatni, és milyen cseppméretet szeretnénk elérni.

A gömbtérfogat arányszám 1:8, és ebben rejlik a válasza arra, hogy miért lehet lefedni ugyanazt a területet akár tízszer kevesebb permetszerrel. Cél, hogy a cseppet megvédjük a kiszáradástól addig, amíg az el nem éri a célfelületet. Ha a csepp átlóját a duplájára növeljük, akkor annak létartalma a nyolcszorosára növekszik, viszont ha a felére csökkentjük, akkor az 1/8-ára csökken. A megoldás is ebben rejlik, ugyanis kifejlesztésre került egy olyan jellegű víz, amely drónos alkalmazást igényel ugyan, viszont úgymond utaztatja a permetszer cseppjeit, ezzel megvédve őket a kiszáradástól úgy, hogy a cseppképződés után a csepp kiül a gömbtérfogat oldalára. Mikor pedig már elérte a célfelületet, terülési együtthatóján 2,5x-ére növekszik, tehát a biológiai felszívó zónán is megnövekszik a hatóanyag.