Hazai kutatók tökéletesítették 3 őshonos magyar halfaj tenyésztését

Három őshonos magyar halfajta, a ponty, a süllő és a harcsa tenyésztéstechnológiájának komplex fejlesztését végezte el csaknem egymilliárd forint európai uniós támogatással az ország vezető mezőgazdasági kutatóintézményeit magában foglaló konzorcium - közölte Horváth Ákos projektvezető. A 2017-2021 közötti időszakban végzett fejlesztés a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program forrásából jutott támogatáshoz. A 987,44 millió forint vissza nem térítendő  támogatás segítségével megvalósult projekt eredményeként a hazai haltermelés és fogyasztás jelentős minőségi javulása érhető el.

A haltenyésztés technológiájának fejlesztése során az ökológiai és a fogyasztói szempontok érvényesítését egyaránt célul tűzték ki - írták a vonatkozó közleményben. A legfontosabb Magyarországon tenyésztett halfaj, a ponty esetében az eddigi hároméves termelési szerkezet helyett rövidebb, kétéves tenyésztési technológiát fejlesztettek ki. Ehhez választották ki a genetikailag legmegfelelőbb pontyfajtát, és kidolgoztak egy, a takarmányozáshoz szükséges új receptúrát is.

A két ragadozó halfaj tenyésztésének fejlesztése

A süllő és harcsa esetében létrehoztak egy mélyhűtött génbankot, amely az adott állományok genetikai tartalékainak megóvására és megőrzésére szolgál. Mindkét halfajtánál fontos szempont volt, hogy alkalmasak legyenek az intenzív rendszerű nevelésre.

A projektet induláskor a Szent István Egyetem, majd  több partner egyesülése után jogutódja, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem vezette, amelynek tagja volt konzorciumi partnerként a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK), a Halászati Kutatóintézet (HAKI) és a Debreceni Egyetem is.

Fogyasztói igényekhez igazodó, gazdaságilag jelentős haszonhalaink (harcsa, ponty, süllő) genetikai erőforrásainak és tenyésztéstechnológiájának innovatív fejlesztése –GOODFISH (GINOP-2.3.2-15-2016-00025)

A projektben résztvevő partnerek a következő eredmények elérését tűzték ki célul - részletezte a tevékenységet a Pannon Egyetem.

Harcsa fajban:

1. élő és mélyhűtött génbankok létrehozása harcsa fajban (PE, NAIK HAKI és SZIE),
2. kidolgozásra kerül egy kétéves üzemmódú kombinált kombinált nevelési technológia, amellyel 2 kg-s átlagos egyedsúlyt érünk el (PE),
3. egy speciálisan szelektált harcsa tenyészfajta, ami a fenti technológiában a jelenlegi állományoknál lényegesen jobb (20-30%) termelési paramétereket mutat (PE és NAIK HAKI).

Süllő fajban:

1. élő és mélyhűtött génbankok létrehozása süllő fajban (SZIE, NAIK HAKI)
2. Hazai süllőállományok populációgenetikai jellemzése (adatbázis)
3. A süllő iparszerű lárva és ivadéknevelési technológiájának kidolgozása (NAIK HAKI), ezen belül:
   
   1. Tenyészhal állomány nevelése/tartás,
   2. Lárva- és ivadéknevelési technológia,
   3. Tápraszoktatási technológia.

Ponty fajban:

1. Új ponty fajtajelölt kialakítása és genetikai jellemzése tavi intenzív tartástechnológiához (NAIK HAKI),
2. Egyivarú ikrás pontyállomány kialakítása (DE),
3. Ivadék-, növendék- és áruhal immunstátusz vizsgálatok (DE),
4. Fehérje-beépülés, proteomikai vizsgálatok (minden korcsoportban) (DE),
5. Fermentált baromfitrágya felhasználása a halastavi haltakarmányozás hatékonyságának javítására (DE),
6. Kétéves, kombinált (zárt és nyílt rendszerű) tartástechnológia kidolgozása (DE),
7. Döntéstámogató eszközök kifejlesztése a termelők és állategészségügyi szakemberek számára egy állományszintű betegség esetén (DE),
8. Költség-haszon elemzés (DE). OK, de picit pontosabban, hogy ez min történik, például egy kombinált rendszeren.

Mindhárom fajban elvégzendő feladat:

Tavi intenzív halnevelési technológia fejlesztése kétéves üzemmód létrehozás

• Projekt időtartama: 2016.12.21. – 2020.12.20.
• Projekt összköltsége: 987 440 604 Ft
• Főpályázó: Szent István Egyetem

Konzorciumi partnerek: Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK), Halászati Kutatóintézet (HAKI), Debreceni Egyetem.