Hatékony stresszkezelés az állattenyésztésben

Az állatokat több ok miatt is stressz éri: fáradtság vagy sérülés, éhezés, szomjúság vagy hőmérsékletváltozás, ismeretlen emberek, bánásmód, környezeti változások egyaránt kiválthatnak ilyen hatást. Ezzel szemben a hatékony, gyakorlott, nyugodt állatállomány kezelés, az ajánlott technikák és berendezések, eszközök használata, valamint a fájdalom és a véletlen sérülések kiküszöbölésére irányuló intézkedések mind szerepet játszanak az állatok stresszének csökkentésében.

A stressz olyan fizikai vagy mentális tényező, amely feszültséget okoz mind az emberek, mind pedig az állatok testében vagy elméjében. A stressz tehát egy olyan reakció, amely általában a „harcolj vagy menekülj” választ indítja el, amely endokrin és neurológiai tényezőkből áll, adrenalin és noradrenalin termelődéssel. A kiváltó tényezők származhatnak kívülről, például a környezetből és a szervezet pszichológiai vagy szociális helyzeteiből, vagy belülről, mint például egyes betegségek vagy orvosi eljárások.

A fizikai, kémiai és egyéb érzékelt stresszorok hatással lehetnek az állatokra és elsődleges, másodlagos, valamint egész testre ható reakciókat válthatnak ki. Minden egyén másképp reagál a stresszre, az állatok esetében pedig a stresszre adott válasz a fajtól, a fajtától és a tartási körülményektől függhet.

A stresszre adott válasz számos olyan változást is magában foglal, amelyek negatív hatással lehetnek az egyedekre, az állatállományra. Ezen hatások közé tartoznak az immunrendszer működésében bekövetkező változások és a betegségekre való fokozott fogékonyság, a takarmányfelvétel és a kérődzés csökkenése, az oxitocin felszabadulásának gátlódása és a csökkent termékenység. Ezek a tényezők nemcsak az állatok jólétére, hanem a gazdaság termelékenységére is hatással vannak. Ezért a gazdálkodóknak minden szinten fel kell mérniük és előre kell látniuk az állatokat érintő stresszhelyzetek kialakulását és megfelelően kell kezelniük azt.

A haszonállatok életében számos olyan időszak van, amely stresszes állapotot jelenthet, például az átmeneti fázisok, mint az elválasztás, amely például a malacok számára érzékeny időszak lehet, vagy a fialás és a szoptatási időszak a kocák számára, amelyeknek ezen időszakban energiapótlásra van szükségük a malacok jobb ellátásához. A haszonállatok számára egyéb gyakori stresszhelyzetek közé tartoznak az egészségügyi kezelések. A kezelések által kiváltott stressz izgatottá, zaklatottá teszi az állatokat, ami megnöveli a testhőmérsékletet és fokozza a szívverést, emeli a kortikoidok, például az adrenalin szintjét a vérükben és csökkenti az immunfunkciókat, így az állatok fogékonyabbá válnak a betegségekre. Azok az állatok, amelyek születésüktől fogva hozzászoktak az ember közelségéhez, természetesen kevésbé intenzív fiziológiai reakciót mutatnak, mint azok, amelyeket legelőn, kevés emberi érintkezéssel neveltek fel.

A környezeti stressz is hatással van az állatokra, az állatállományra. Minden állat jobban teljesít a saját "termikus komfortzónájában", amely fajonként eltérő. A hőstressz minden esetben megfelelő takarmányozással és folyadékpótlással, valamint megfelelő tartási gyakorlatok alkalmazásával kezelhető, például szükség esetén menedékhelyek létesítésével, szellőztetéssel és kielégítő állategészségügyi ellátással. Az állatokkal való közvetlen kontaktus lehető legnagyobb mértékű csökkentése szinte tökéletes megoldás lenne minden fejlett állattartó gazdaságban. Ezért a világ egyes részein a gazdálkodók amennyire a pénzügyi lehetőségeik engedik modern, innovatív intézkedést kezdtek bevezetni. Például az automatizált fejőrobotok alkalmazásakor a tehenek akkor mehetnek be a fejőállásokba, amikor csak akarnak és nem szükséges őket a gazdaságon keresztül terelgetni a fejéshez.

Az egyes állattartó létesítmények és a különböző menedékhelyek létesítése mellett a takarmányozás is fontos szerepet játszik a stresszhatások csökkentésében, a fejlett takarmányozási stratégiák segíthetnek az állatoknak megbirkózni a környezetükből érkező esetleges kihívásokkal, javítva ezáltal a jólétüket - olvastuk a magyarmezsgye.hu-n.

Például, az újszülött malacok étvágytalanságának és ezáltal alultápláltságának elkerülése érdekében a gazdálkodók különböző ízesítőanyagokat alkalmaznak, amelyek fokozzák a takarmány ízletességét, serkentik az állatok étvágyát a szoptatási időszakot követően. A takarmány-adalékanyagok pedig különösen a láb- és a paták egészségének megőrzésében tölthetnek be fontos szerepet. A megfelelő állategészségügyi ellátással együtt mindezek hozzájárulnak az ízületek megerősítéséhez és a bélrendszer egészségének fenntartása által támogatják az állatok immunrendszerét, ami a stresszorokkal és a fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képesség növekedését eredményezi.

Ha télen magas kalóriatartalmú takarmányt adunk az állatoknak, az segíthet megbirkózni az alacsony hőmérséklet által okozott stresszfaktorokkal, továbbá, ha a tartási helyeket megfelelő fűtési rendszerrel látjuk el és a hideg levegő áramlását megakadályozzuk tovább fokozhatjuk az állatok jólétét. Másrészt a nyári időszakban az alacsony kalóriatartalmú takarmány biztosítása segíthet a magas hőmérséklet hatásainak kezelésében, elkerülve azt, hogy az állat több testhőt termeljen. A tartási helyek környékén vagy a legelőkön megfelelő árnyékos területeket kell kialakítani, ezen felül a beltéri állattartó létesítményekben megfelelő szellőzést és folyamatosan friss, ivóvíz minőségű vízforrásokhoz való hozzáférést kell biztosítani különböző formában. Például a marhák esetében az ivóvíz, a sertések esetében pedig a vízzuhany is csökkentheti a stresszt. A húsmarhák és a tejelő tehenek esetében pedig egy talán még újszerűbb stresszoldó eszközök az automatikus vakarók vagy a megfelelően elhelyezett statikus kefék, melyek szintén mérsékelhetik a stresszhatásokat. Ki ne szeretne egy kellemes hátmasszázst, amely enyhíti a stresszt?