Hatásos talajjavító technikákat gyűjtött össze a NAK

A termőföldön gazdálkodók számára az egyik legfontosabb feladat, hogy helyben tartsa a több ezer év alatt kialakult humuszos talaját. Ne vigye el azt a víz falvakba, a szomszéd gazdálkodó területére, hiszen a többé-kevésbé tápanyaggazdag felszíni humuszos talajréteg adhat biztosabb alapot a megfelelő mennyiségű és minőségű termény vagy termés előállításához. Hasznos gyakorlatokat gyűjtött össze a NAK.

A NAK foglalta össze, miért és hogyan kell megőrizni a talaj tápanyagtartalmát, hogy a lehető legeredményesebb gazdálkodás valósulhasson meg a termőföldeken.

Erózió

A hirtelen lezúduló csapadék talajeróziót okozhat. A vízerózió, a víz által előidézett talajpusztulás a termőréteg elvékonyodását, a talaj humusz- és tápanyag-szolgáltató képességének csökkenését, vízháztartási viszonyainak romlását okozza. Hazánkban mintegy 2,3 millió hektár (ha) területet víz- és szélerózióval érint. A vízerózió részben természetes folyamat, de sokat lehet tenni azért, hogy a gazdálkodási gyakorlat ne fokozza ezeket a hatásokat.

Ez lehet tenni a károsodás mértékének csökkentésére

A NAK a teljesség igénye nélkül néhány lehetőséget ismertetett, melyet minden gazdálkodónak érdemes megfontolnia saját lehetőségei szerint a saját érdekében, hogy földjének talaja hosszútávon biztosíthassa neki a megtérülő gazdálkodás lehetőségét.

• Talaj fedése mulcshagyással, lejtő hosszának megtörésével (szintvonalakkal párhuzamos átjárható füves sáv, dupla magszámmal vetett sáv, zöldugar, méhlegelőszegély, stb.),
• takarónövények alkalmazásával,
• ültetvényben füves sorköz, szintvonalakkal párhuzamos telepítés, rőzsefonat használatával

A talaj fedése nem engedi, hogy a talaj szerkezete sérüljön, „szétrobbanjon”, eliszapolódjon, ezáltal tömörödést is generálva, a későbbiekben –amikor ismételten csapadékhiány következik, vagy majd intenzív esőzés – ismét aszályhatás, illetve erózió léphet fel, tehát tovább fokozódik a degradáció, a talajromlás. Az erózióvédelem szempontjai szerint kialakított parcellák talajának tömörödöttségét rendszeresen ellenőrizni kell, és szükség esetén gondoskodni kell a megfelelő mélységű talajlazításról.

• Lehetőség szerint ajánlott kerülni a lejtőirányú talajművelést és vetést. Különösen a kapás kultúráknál érdemes ezt tartani, mert azonos csapadékmennyiség és intenzitás mellett a lejtőirányban művelt területen nagyobb eróziós kártétel következik be az állományban.
• Az erózió elleni védelemben kiemelten fontos a helyes nyári tarlóápolás. A lejtős terület egy részén (például sávokban) az aratást követő azonnali tarlóhántást el kell hagyni, mert a hántatlan tarló jobban ellenáll az eróziónak.

Mulcshagyás

A tarlóhántást mulcshagyó technológiával ajánlott végrehajtani, mert az egyrészt védi a talajfelszínt (besugárzás, erózió, nedvességvesztés), másrészt kedvezőbb feltételeket teremt a talajélet számára. A talaj nedvességi állapotától és az utóveteménytől függően a tarlóba vetett zöldtrágyanövények, takarónövények is hasznosak az erózió elleni védelemben.

A fenti elveket a támogatásokhoz kapcsolódó kölcsönös megfeleltetés követelményrendszere is részben tartalmazza a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásaiban.

Ezek az elvárások a következők:

„Fenn kell tartani a minimális talajborítást a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után, őszi kultúra vetésével, vagy másodvetésű takarónövény termesztésével, vagy a tarló szeptember 30-ig történő megőrzésével vagy legfeljebb sekély tarlóhántás és ápolás, illetve középmély vagy mély talajlazítás elvégzésével, valamint a tarló gyommentes állapotban tartásával. Kivétel a nitrátérzékeny területeken termesztett tavaszi vetésű kultúrák esetében, ahol a szintvonalakkal párhuzamos talajelőkészítő munkák elvégzése szeptember 1-től megengedett.”

Fontos tudnivaló, hogy a 12 százaléknál nagyobb lejtésű területen dohány, cukorrépa, takarmányrépa, burgonya, csicsóka termesztése nem megengedett. Továbbá szőlőültetvények esetében az erózió ellen kialakított teraszok megőrzése kötelező.

A VP AKG 2015 keretében az erózióérzékeny területekre bizonyos feltételek vállalása esetén külön kompenzációs támogatást lehetett igényelni.

Ehhez többek között az is elvárt, hogy

• a vetésszerkezetben a kapás kultúrák részaránya nem haladhatja meg a 20 százalékot,
• a tavaszi vetésű növények esetén talajtakarást kell biztosítani takarónövényekkel, vagy tarló fennhagyással legalább február 28-ig
• az erózióérzékeny területen a 20 hektárnál nagyobb táblák esetén szintvonal mentén történjen a művelés.

A felsoroltakon túl szükséges helyreállítani a feliszapolódott vagy beszántott vízelvezető árkokat, vízvisszatartó objektumokat is.

A NÉBIH weboldalán rögzített adatok szerint a „gyengén erodált szántó hozama 10-20 százalékkal, a közepesen erodált szántó hozama 40-60 százalékkal, míg az erősen erodált szántó hozama 60-80 százalékkal kevesebb, mint a hasonló típusú, nem erodált talajoké”. Az igen lejtős, szabdalt területeken a szántóföldi hasznosítás helyett esetileg alternatív megoldást jelenthet az agrár-erdészeti rendszerek kialakítása is.

A NÉBIH tájékoztatója pedig itt érhető el.