A haszonállatok is szenvednek a kánikulától

Ahogyan az emberi szervezetet, úgy állatainkat is nagymértékben megviseli a nyári hőség. Miért veszélyes a hőstressz? Mik a tünetei és hogyan védhetjük tőle állatainkat? Cikkünkben megtalálhatja a válaszokat!

Néhány szó a hőstresszről

Minden haszonállatunknak megvan a maga optimális hőmérsékleti tartománya, melyben a legjobb termelésre képes. Mi történik, ha a hőmérséklet drasztikusan emelkedik, és az állatunk kilép az optimális hőmérsékleti zónájából? Ekkor kialakul a hőstressz, ami már negatívan befolyásolja az állat termelési esélyét, illetve akár az életére is veszélyes lehet. A hőstresszre jellemző tünet lehet:

• az állat légzésszáma megemelkedik,
• az állatok aktivitása csökkenést mutat,
• csökken az étvágy,
• csökken a termelés,
• gyengül a kondíció, amely a csökkenő étvágyra vezethető vissza.

Hőstressz baromfi esetében

A hőstressz hatása a baromfiállományoknál is megfigyelhető. A baromfi testét vastag tollréteg borítja, így őket is érheti hőstressz. Előfordulása főleg baromfitelepeken, nagy állatszám esetén tapasztalható. A zsúfolt tartás és a nagy meleg hatására a tojástermelő fajták esetében a tojástermelés visszaesése jelentkezhet, míg a vágásra szánt állatoknál a súlygyarapodás lassulása lehet a leginkább észrevehető hőstressztünet. A nagytestű pulykákat tartó telepek a legveszélyeztetettebbek hőstressz szempontjából. Ott akár az állatok pusztulásához is vezethet, ha nem teremtik meg a megfelelő körülményeket.

A szárnyasokat is érheti hőstressz, gondoskodjunk a megfelelő tartáskörülmények megteremtéséről

A szarvasmarhák sem ússzák meg

Szarvasmarháknál elsősorban a tejelő szarvasmarhákat érő hőstresszről kell beszélni. A tejelő marháknak az optimális külső hőmérséklet 20-25 fok körül alakul. A hőmérséklet emelkedésével a szarvasmarhák a testfelületükön keresztül egyre több hőt adnak le, úgynevezett száraz hőleadás formájában. Viszont egy bizonyos hőmérséklet fölött a nedves hőleadás mértéke is megemelkedik, ezzel viszont a páratartalom is növekszik az istállóban. Ha nagyszámú állat van az istállóban, annyira megemelkedhet a hőmérséklet mellett a páratartalom, hogy nem tudják már leadni a felesleges hőmérsékletet az állatok. Ekkor jelentkezik a hőstressz. Ennek hatására a tejtermelés lelassulhat, az állatok jóval kevesebbet termelhetnek, mint optimális körülmények között.

Szegény sertés, még izzadni sem tud

A sertéseket is érinti a hőstressz, sőt! Mivel nem tudnak izzadni, így ők még nehezebben adják le a felesleges hőmérsékletet, mint más állatok. Amennyiben 30 fok fölé kúszik a hőmérséklet, könnyen érheti hőstressz a sertéseket. A szoptatós kocák a nagy melegben akár 30 százalékkal kevesebb takarmányt vehetnek fel, mint optimális körülmények között. Ennek hatására csökkenhet az almok súlygyarapodása, sőt, az elégtelen tápanyagfelvétel miatt az anyakocák súlya is jelentősen csökkenhet.