Notice: getimagesize(): Read of 8192 bytes failed with errno=21 Is a directory in /home/www/feke.wi24.hu/www/magro.feke.wi24.hu/protected/class/controller/AgronewsController.php on line 221

Notice: getimagesize(): Error reading from /home/www/feke.wi24.hu/www/magro.feke.wi24.hu/public/cms/news/28/news_31928/! in /home/www/feke.wi24.hu/www/magro.feke.wi24.hu/protected/class/controller/AgronewsController.php on line 221

Warning: Trying to access array offset on value of type bool in /home/www/feke.wi24.hu/www/magro.feke.wi24.hu/protected/class/controller/AgronewsController.php on line 222
Harlekin vs. hétpettyes katicabogár - MAGRO (title)!

A hazai, hagyományos katicához hasonló harlekinkatica néhány évvel ezelőtt jelent meg először Magyarországon. Eleinte "csak" a hazai katicákat irtotta ki, mára a táplálékláncot próbálja szétharapni. Friss hírek szerint a házakba is betört, már a nagyvárosokban, így Budapesten is megjelent – olvastuk a hobbikert.hu cikkében.

Harlekin kontra hétpettyes és kétpettyes

A harlekinkatica (más néven "rémkatica", tudományos nevén Harmonia axyridis) a katicabogarak családjába tartozó ragadozóbogár. Kelet-Ázsiából települt át Magyarországra, kiválóan bírja a hideget és az itteni klímát. Talán egy kicsit jobban is, mint a hazánkban honos hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata), gyermekkori mesekönyveink hőse, vagy annak kétpettyes rokona (Adalia bipunctata).

Kétpettyes katicabogár

A harlekinkatica kiváló ragadozó, ráadásul nagyon falánk rovar. Elsősorban levéltetvekkel, pajzstetvekkel táplálkozik. Épp a fák lombkoronájában él, mint a kétpettyes hazai katica, így nem csak táplálékában, hanem életterében is kiszorítja, elűzi a hazai katicákat. Ha pedig nem talál elég tetűt a táplálkozásához, a hétpettyes és kétpettyes katicák tojásaival és lárváival is megtömi a bendőjét. Az első példányokat 2008-ban találták meg, és 2013-ra odáig jutottunk, hogy a harlekinkatica rajzásával házakba tör be, már újságok főcímében szerepel.

Az itt élő katicáknál a harlekinkatica testmérete nagyobb és életmódja hatékonyabb. A hazai faunában természetes ellensége nincs. Míg a hazai katicafajoknak évente 1-2 nemzedéke fejlődik, a rémkatica akár 4 nemzedéket is nevel, így sokkal gyorsabban szaporodik. A növényvédő-szerekkel szemben is nagyobb ellenállóságot mutat. Növényvédelmi célból Észak-Amerikában is terjesztették, sikertörténet volt, hiszen minden levéltetvet felfalt, majd kikerült a termesztők ellenőrzése alól, önfenntartó populációi alakultak ki, és ott is ott ragadt. Az amerikai sikerek nyomán Európába is behozták, először az 1980-as években. Sajnos hosszabb távon mindenhol elharapta a táplálékláncot és az eredeti „láncszemeket" kiiktatta, az őshonos fajokat háttérbe szorította. Mire hátránya kiderült, már mindenhol ott volt. Ma is az elhibázott biológiai növényvédelmi módszerek iskolapéldáját jelenti az esete:

http://www.youtube.com/watch?v=ArEs9BfVIsg
Változatos külső

A harlekinkatica rendkívül változatos megjelenésű, de Európában alapvetően három változata terjedt el. Az első változat (Harmonia axyridis forma succinea) szárnyfedőjének alapszíne sárgás vagy vöröses, 0-19 fekete folttal, az előtoron általában világos alapon fekete M-alakú mintázattal, lásd fenti videón. A második változat (Harmonia axyridis forma spectabilis) szárnyfedői fekete színűek, 4 vörös folttal. A harmadik, legritkább forma (Harmonia axyridis forma conspicua) ehhez hasonló megjelenésű, annyi különbséggel, hogy csak 2 vörös foltja van, a foltok közepén apróbb fekete pettyekkel. Itt éppen "akció" közben:

http://www.youtube.com/watch?v=ngDEQy7kRm0

A harlekinkatica minden "rosszaságától" függetlenül kedves kis rovar, a hazai katicákhoz hasonlóan felmászik az ember ujjára, de vigyázat, haraphat! Valahogy ősszel keresi az emberi kapcsolatot (és a fűtött lakások melegét), így a házak közelében rajzik, gyakran ellepi a szobákat a nyitott ablakon keresztül. Akár milyen erélyesen terjed a hazai katicák rovására, ne felejtsük el, hogy a harlekinkatica is gyéríti a káros rovarokat, tetveket, sőt az őshonos katicáknál még sokkal több kártékony rovart fal fel. Úgyhogy legyünk ezért hálásak. A harlekinkatica nem magától érkezett, hanem behurcolták. Arról nem tehet, hogy itt sokkal jobban érzi magát, mint az őshonos fajok. A faj a burgonyabogárhoz (Leptinotarsa decemlienata) és a kukoricabogárhoz (Diabrotica virgifera) hasonlóan pár év alatt meghódította Európa legtöbb országát.

Harlekin katica

Magyarországon Harlekin Projekt címmel megfigyelési program indult, hogy a növényvédelmi és rovarász szakemberek nyomon követhessék a harlekinkatica terjedését. A projekt honlapján közzétett leírás segít a hazai katicafajoktól való elkülönítésben:

További híreink

Ez itt a galéria tesztje, az utolsó

2025.05.08.

Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.

Itt vannak a fiatal mezőgazdasági termelők elindulási és beruházási-, valamint a mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatásának részletei

2024.12.20.

Megjelent a Fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatása című pályázat tervezete. Mivel a kiírás nem végleges, így a feltételek változhatnak, de azért érdemes készülni, mert a főbb szempontok nem fognak változni. Íme, a részletek.

test

2024.08.26.

lead

OneSignal teszt

2024.08.26.

OneSignal teszt OneSignal teszt

teszt2

2024.08.26.

teszt

2024.08.26.

Legújabb hirdetések

Partnerhírek
Partner

Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját

2024.06.14.

A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.

Partner

A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK

2024.05.22.

A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja. 

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás