Hamarosan szigorodhat az élelmiszerkönyv: a tejtermékek, a gyorsfagyasztott élelmiszerek és a malomipari termékek következnek

Meghozták a várt eredményt a Magyar élelmiszerkönyv szigorításai, így az idén újabb termékköröknél várható az előírások módosítása. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tájékoztatása szerint a tejtermékekre, a gyorsfagyasztott élelmiszerekre, illetve a malomipari termékekre vonatkozó előírások módosítása is napirenden van. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján kevés a visszaélés, a gyártók tényleg csak akkor használják a védett megnevezéseket, ha a termékeik megfelelnek a szigorú követelményeknek.

A Magyar Nemzet írta meg, hogy több, jelentős változás is történt az elmúlt években a hazai élelmiszerek minőségére és előállítására vonatkozó szabályozásban. A Magyar élelmiszerkönyvben számos termékkörnél módosultak az előírások. A szigorítás célja minden esetben a jó minőségű élelmiszerek térhódításának elősegítése, a gyenge minőségű áruk visszaszorítása volt – válaszolt a lap kérdésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Bár a változások elsősorban a fogyasztóknak kedveztek, a piaci verseny tisztaságának biztosításán keresztül szolgálták a tisztességes ágazati szereplők érdekeit is.

A tudatosság adott a vásárlók részéről is

A hivatal tapasztalatai szerint egyre több fogyasztó figyel arra, hogy milyen jelölések szerepelnek az egyes termékeken, vásárláskor pedig előnyben részesítik azokat az árukat, amelyek minőségét az élelmiszerkönyvi megnevezés is garantálja. Például nem tesznek húsos rudacskát a kosarukba virsli helyett. Mivel az élelmiszerkönyv követelményei dinamikusan követik az ipar, valamint a fogyasztók megváltozott igényeit is, így a közeljövőben újabb termékkörök esetében várható szigorítás – tudta meg a lap a Nébihtől. A hatóság szerint például a tejtermékekre, a gyorsfagyasztott élelmiszerekre, illetve a malomipari termékekre vonatkozó előírások módosítása is napirenden van.

Mivel egyre nagyobb az igény az egészséges táplálkozási formába beleillő termékek iránt a magyar piacon, ezért számos új kenyérfajta került be az élelmiszerkönyvbe. Így ma már a teljes kiőrlésű, a tönkölybúza-, a graham-, a kukoricás, a rozsos kenyér, valamint a rozskenyér és a búzakenyér összetevőit, azok arányát és az elkészítés metódusát is be kell tartaniuk azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a fenti megnevezéssel viszik piacra az árujukat.

Húsok, füstölés

A szabályozás a húskészítmények esetén több termékcsoportnál is a korábbinál magasabb hústartalmat ír elő. A megengedett zsír- és víztartalom pedig csökkent. A nemzeti sócsökkentő program részeként tovább mérsékelnék a termékek megengedett legmagasabb sótartalmát. Ezeken túl több új definíciót határoztak meg, míg más, korábbi definíciókat pontosítottak. Így például a füstölésre vonatkozó megnevezésekben ma már 3 kategóriát lehet megkülönböztetni: a füstölt, a füst ízesítésű és a folyékony füsttel füstölt, vagy füstoldattal füstölt termékeket.

A hivatal szerint jók a tapasztalatok a gyártók ellenőrzéseknél

Az előírások betartását a Nébih és a kormányhivatalok megyei és járási hivatalai folyamatosan ellenőrzik az éves vizsgálati terv alapján. A szakemberek az előállítóknál, a kereskedelemben, valamint a vendéglátóhelyeken is vizsgálódnak, ezeken túl szúrópróbaszerűen és gyanú alapján is folytatnak vizsgálatokat. A hatóság tapasztalatai alapján azonban a gyártók többnyire az élelmiszerkönyvben foglalt szabályoknak megfelelően gyártják a védett megnevezéssel forgalmazott termékeket. Az az előállító pedig, aki nem képes teljesíteni a szigorúbb feltételeket, nem használhatja az adott megnevezést. Így fordulhat elő például az, hogy kenyér helyett buci vagy cipó szerepel a kínálatban. Ezekre az árukra ugyanis nem vonatkoznak az élelmiszerkönyv követelményei.