Gyuricza Csaba: a változásokhoz nekünk kell alkalmazkodni, fejlesztésekre van szükség

Az európai és a globális versenyben akkor tudjuk javítani a pozíciónkat, ha alkalmazkodunk a megváltozott klimatikus, gazdasági és társadalmi feltételrendszerekhez, valamint a legkorszerűbb technológiákhoz igazítjuk a magyar mezőgazdaság szerkezetét. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora szerint csak olyan mértékben szabad ragaszkodni a termelési és agrárszerkezeti hagyományainkhoz, amelyek nem rontják a gazdálkodás hatékonyságát. 

Az elmúlt években egyre emelkedik azoknak a kihívásoknak és kockázatoknak a száma, amelyek a magyar agrárágazatnak is komoly nehézséget okoznak - fogalmazott a szakember Siófokon, a Portfolio Agrárszektor 2022 Konferencián. Az időjárási szélsőségek gyakoriságának növekedése, az ukrán-orosz háború hatásai, az energiaellátottság és az -árak bizonytalansága, a Covid járvány és annak következményei, a devizaárfolyam-változás kiszámíthatatlansága, a tőzsdei spekulációk és az Európai uniós támogatások folyósításának kérdése tulajdonképpen egy 8 ismeretlenes agrárpiaci egyenletet eredményeznek - közölte Gyuricza Csaba.

Szükségesek a modern agrotechnológiák

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora szerint ahhoz, hogy csökkenteni tudjuk a mezőgazdaság kitettségét, alkalmazkodni kell a megváltozott környezeti tényezőkhöz, valamint jelentősen fel kell erősíteni a csúcstechnológiák használatát. Miközben hazánkban felértékelődik a méretgazdaságosság és a különböző integrációk szerepe, erősödik a koncentráció, egyre több szereplő kiesik a versenyből, az új belépők pedig kizárólag a legmodernebb technológia használatával tudnak talpon maradni. 2022 eseményei is rávilágítottak arra, hogy nem lehet 30-40 évvel ezelőtti módszerekkel gazdálkodni és a klímaváltozás nem betörte az ajtót, hanem már itt van.

El kell fogadni, hogy a változásokhoz nekünk kell alkalmazkodni, új stratégiákat szükséges kijelölni. Ehhez rendelkezésre állnak azok a korábbi tapasztalatok és tudás, amely az alkalmazkodás feltétele, illetve a legkorszerűbb technológiák is - tette hozzá Gyuricza Csaba.

Veszteségek és károk az öntözésfejlesztés hiányosságai miatt

Az aszály visszafogott becslések alapján is 1000 milliárd forint kárt okozott Magyarországon a 2022-es évben. Ez az öntözésfejlesztéssel és az öntözött területek jelentős növelésével kompenzálható lenne. Nem az öntözésfejlesztés költsége a nagy, hanem az a veszteség, amit évről évre elszenvedünk azért, mert nem lépünk ezen a területen.

Már látható, hogy visszaesik az inputanyag-felhasználás, ami különösen a tápanyag-visszapótlás esetében lehet kritikus. Ugyanakkor, ha az aszály ellen a gazdálkodók agrotechnikai módszerekkel védekeznek, akkor ahhoz biztosítani kell a harmonikus tápanyagellátást is.

A tápanyagfelvétel fontossága és a körülmények romlása

Mindenkinek azt javaslom, fontolja meg, hogy biztosan ez a kifizetődő megoldás-e, ugyanis a vizet nem csak megtartani kell a termőtalajban. Annak a növény számára felvehető állapotban is kell lennie. Ehhez elengedhetetlen az okszerű tápanyaghasználat. A tápanyagszegény talajban a növények aszálytűrő képessége jelentősen romlik - emelte ki a konferencián a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora. Az eredményes és fenntartható gazdálkodás érdekében a régi technikákat is érdemes felülvizsgálni, hiszen ma már lehetőség van arra, hogy a nedvességet forgatás nélküli műveléssel tudjuk a talajban tartani, “a szántást el kell felejteni” - fogalmazott.

A magyar élelmiszeripar termeléséről kevesebb vélemény fogalmazódik meg, mint az alapanyag-termelésről, holott jelentősebb lehet a szerepe az élelmiszerárak alakulásában. A feldolgozóipar jelenlegi helyzete nem kimondottan kedvező, az ágazat vállalatainak jövedelme és forrásellátottsága messze alulmúlja a mezőgazdasági cégekét, rosszabb az árbevétel-arányos jövedelmezőségük, és nem kapnak jelentős EU-s támogatásokat sem.

Ebből fakadóan kevesebb a tőkéjük és bankbetétjük. Így kevésbé tudnak puffert képezni és saját forrásaik felhasználásával kockázatot kezelni az olyan negatív piaci események során, mint amilyen a gyártási költségek drasztikus emelkedése.

További gondok a gazdáknak

További problémát jelent, hogy országos szinten alacsony az élelmiszerágazat munkaerő- és energiahatékonysága. Tehát ugyanazt a terméket egy kicsivel több energiával és élőmunkával állítjuk elő, mint a fejlettebb élelmiszeriparral rendelkező országokban. Amennyiben pedig ezekben a szegmensekben tovább nőnek a költségek, az sokkal jobban fog érződni a magyar élelmiszeripari termékek árában is. Egyre jobban látszik, hogy a megszokott bérdinamika nem folytatódhat ebben az ütemben, ha azt nem kíséri a hatékonyság, a termelékenység- és a versenyképesség növekedése - mondta Gyuricza Csaba Siófokon.