Gyümölcstermesztés Magyarországon egy zseniális infografikán

Látványos térképes összeállítást készített a hazai gyümölcstermesztés helyzetéről a Központi Statisztikai Hivatal. Az adatok alapján Magyarországon 2016-ban a gyümölcsös terület nagysága 92,6 ezer hektár volt. De minden megyében megnézheti, milyen gyümölcsből mennyit termeltek. Nézze meg, milyen adatokat mutatott a gyümölcstermesztés Magyarországon!

Gyümölcstermelés szempontjából Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szerepe kimagasló. Leginkább az itt megtermelt alma mennyisége miatt. 2016-ban az összes almatermés 61 százalékát, a betakarított meggy mennyiségének 25 százalékát itt termelték. 2016-ban összesen 755 ezer tonna gyümölcsöt takarítottak be. Ennek 66 százaléka alma, tizede meggy, 6 és 5 százaléka szilva illetve őszibarack volt.  Hogy milyen a gyümölcstermesztés Magyarországon, a Központi Statisztikai Hivatal oldala foglalta össze érthetően. 

Ilyen volt számokban a gyümölcstermesztés Magyarországon - Shutterstock

Hazánkban az utóbbi hat évtizedben az alma termesztése volt a legjelentősebb. Szilvából az 1960-as évek környékén még közel annyi termett, mint almából. Ám azóta termesztése folyamatosan visszaszorult, és az akkori termésmennyiségnek már csak közel ötödét termelik meg a gazdálkodók. Az 1960-as 127.959 helyett 2015-ben már csak 46.023 tonnát mértek. Az adatok szerint a szilva mellett a kajszi és a cseresznye termelése is háttérbe szorult, míg a meggy jelentősége nőtt: az 1960-ban számolt 49.800 tonnáról 2015-re 76.792 emelkedett.

Változatos adatokat mutat a gyümölcstermesztés Magyarországon: ingadozott a felvásárlási átlagár is

A gyümölcsök többségénél a felvásárlási árak szinte folyamatosan emelkedtek. A meggy, az alma és a kajszi esetében azonban évről évre jelentősen ingadozik a felvásárlási ár. Egyik évről a másikra előfordulhat akár 50 százalékosnál is nagyobb kilengés is. A cseresznye kilójáért például 1989-ben 19,60, egy évre rá 32,40, 1991-ben 52,70, majd 1992-ben 33,50 forintot adtak. 2016-ban pedig 273,00 forintos felvásárlói átlagárat mutat a táblázat. Az is megfigyelhető, hogy az 1990-es évek óta a felvásárlási és a piaci átlagár egyre inkább elválik. Ez az alma esetében a legszembetűnőbb, 2009-ben 14-szeres volt a különbség: 33 forintért vásárolták fel a termelőktől, a piaci ára viszont 185 forint volt. Ugyanebben az évben a körtét 50,5 forintért vették meg a gyümölcsgazdáktól, a piacokon pedig 304,4-ért ment kilója. A legfrissebb adatok szerint 2016-ban is az almaárak aránya volt a legnagyobb: 27 forintos átlagos felvásárlási ára mellé 237 forintos piaci átlagár tartozott.

Az adatokban, termésmennyiségekben bővelkedő színes, térképes grafikákat tartalmazó összeállítást ezen a hivatkozáson éri el.