Gyakorlati tanácsok magyar méhészeknek a medve okozta károk enyhítésére

Egyre nagyobbak a medveállományok Európában. Ezek ragadozók ugyan védettek, de jelenlétük valós problémákat okozhat a méhészek számára. A kártételek megelőzése együttműködést kíván a gazdálkodók és a természetvédelmi szakemberek között. A barna medve őshonos, fokozottan védett faj, amely az elmúlt évtizedekben újra fel-felbukkan erdeinkben, főként az Északi-középhegység területén. A ragadozók fontos szerepet játszanak az erdei ökoszisztémákban, így a medve is hasznos az erdőnek. A méhésznek viszont nem mindig. Anyagunkból kiderül, milyen óvintézkedéseket érdemes tenni a kár elkerülésére.

A barna medve (Ursus arctos) nagy testű 150-350 kilogramm tömegű állat, amely a ragadozók (Carnivora) rendjébe tartozik, de gyakorlatilag mindenevő. Táplálékának 40-60 százalékát növényi részek teszik ki. A medve táplálkozását tekintve opportunista, így sokféle táplálékforrást tud hasznosítani. Szívesen elfogyasztja az erdei gyümölcsöket, terméseket, gyökereket, gumókat, gabonaféléket, rovarokat, kis- és a nagyobb testű emlősöket, de akár a dögöt is megeszi. A tavaszi ellési időszakban őzgidákat és szarvasborjakat is leteríthet - írta a WWF Magyarország Alapítvány két szakértője Patkó László és Kapusi Felícia a Magyar Mezőgazdaság oldalon.

Egyre közelebb az emberekhez

A medve naponta nagy távolságokat is megtehet. A számára megfelelő élőhelyet elsősorban az összefüggő erdőségekben találja meg, azonban Európa erdeinek átalakulása miatt gyakorta kerülhet lakott településekhez vagy az ember által hasznosított gazdaságokhoz közel. A cikk szerint Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában több dokumentált eset is van arról, hogy a medvék méhkaptárakat fosztogattak. Valójában ezt nem feltétlenül a méz, hanem a kiváló fehérjeforrásként szolgáló fiasítás miatt teszik. A méz legtöbbször csak extra fogás. Szárazabb időszakban, amikor a vadgyümölcsök és más növényi táplálékok kevésbé állnak rendelkezésre, megnövekedhet a kaptárrongálás esélye. Ősszel a medve étvágya a szokásos sokszorosára nő (ez a hiperfágia), hiszen a téli álom idejére megfelelő energiaraktárral kell rendelkeznie. Egy görög vizsgálat szerint május és október között történik a legtöbb méhkaptárrongálás, és júniusban a legmagasabb az ilyen esetek száma.

A medve és a méhész – együttélés

A medve alapvetően tart az embertől, ha a jelenlétét észleli, igyekszik észrevétlenül távozni, kerüli a találkozást, az ember életét nem veszélyezteti. A medve és a méhész békésebb együttéléséhez érdemes néhány fontos dolgot betartani. Ezek a következők:

• felismerni a medve jelenlétére utaló jeleket,
• elgondolkozni a kaptártelepítés helyszínein, végül pedig
• a kaptárak lepakolását követően, a megfelelő kármegelőzési eszközök beszerzését is mérlegelni kell.

Medvenyomok és életjelek

A medve jelenlétét lábnyomai alapján a legegyszerűbb felismerni. A medve nyoma jellegzetesen nagy, látható mind az öt ujj, nagy karmokkal. A hátsó lábaknál (hossz: 23-30 cm, szélesség: 13-18 cm) a teljes talp látszik. A mellső mancsok (hossz: 13-18 cm, szélesség: 10-15 cm, 2. kép) nyoma kevésbé nyújtott, kerek. A ragadozó nyomvonala (csapa) egyenes vonalban halad. A hátsó lábak nyoma a mellső lábak elé esik, vagy kissé átfedi azt. A medve egyszerre emeli az azonos oldali mellső és hátsó lábait. A mellső lábakkal kissé befelé, „csámpázva” lép. A medvékre jellemző, hogy ún. jelölő- vagy kaparófákat használnak. Ezeken a fatörzseken jellegzetes karmolás-, kaparás-, harapásnyomok, kihullott szőr jelenléte figyelhető meg. A fák törzsén 100-180 cm magasságban hosszú, barna vagy fekete sprőd szőrök is megtalálhatók. Az is előfordulhat, hogy módszeresen, pontosan ugyanarra a helyre erőteljesen „dobbant” a lábával, így hagyva egyértelmű nyomokat mindenki számára. Az ürülék is biztos jele a medve jelenlétének. Az ürülék feketés vagy zöldes, nagy méretű lepény, benne nagyobb golyókkal, hurkákkal. Főleg növényi részeket tartalmaz, szaga nem kellemetlen. A friss ürüléknek egyes esetekben a fogyasztott gyógynövények (pl. kakukkfű) hatására kellemes fűszerkeverék illata is lehet.

Amennyiben a méhész medve jelenlétét észleli, akkor jelentse azt a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságának. Ők további szakmai tanácsokat tudnak adni.

Az Északi-középhegység területén 3 nemzeti park található:

• Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, +36-48-506-000, info.anp@t-online.hu;
• Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, +36-1-391-4610, dinpi@dinpi.hu;
• Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, +36-411-581, +36-30-861-3808 (szabadnapokon és munkaszüneti napokon 8:00 – 19:00 között), titkarsag@bnpi.hu.

A kaptár telepítése

Bár hazánkban még nem érkezett hír medvekártételről méhészetekben, a kaptártelepítés során érdemes megfogadni néhány jó tanácsot.

• A ritkán ellenőrzött, magára hagyott kaptárakra gyakrabban járhat rá a ragadozó.
• A medve szeret visszajárni a jól bevált táplálkozó-területekre.
• A kaptárok legyenek távol az erdő szélétől (legalább 200 méterre).
• Kerülni kell az olyan erdőrészleteket, ahol makk- és gyümölcs­­­érés ideje van.
• Erdei gyümölcsösök (pl. szeder, málna) közelében nem ajánlott a kaptárak kihelyezése.
• Kerülni kell a vízmosások, vadcsapások, erdős gerincek, összefüggő erdőségek közvetlen környékét.

A kaptár védelme

Hatékony a védekezés napelemes villanypásztorral, különféle típusok közül lehet választani. A telepítésük gyors és egyszerű, igény szerint bővíthetők vagy akár újratelepíthetőek. A villanypásztorok rendszeres karbantartást igényelnek. Biztosítani kell az előírt földelést, ennek hiányában az eszköz nem működik megfelelően. Az aljnövényzet megnövekedését rendszeres kaszálással kell megakadályozni, mert az leföldelheti a rendszert, így csökkenti a kerítésben futó áram erősségét. Az akkumulátorok legyenek feltöltve, a kábelek feszültségét pedig rendszeresen ellenőrizni kell. Amennyiben a megfelelő fenntartás és áramellátás nem biztosított, azonnal el kell távolítani a villanypásztort és orvosolni a műszaki hibát. Mert amint a medve átjutott a kerítésen, a jövőben kisebb eséllyel fog visszariadni a villanypásztoros kerítésektől. A kaptárakat legalább egy méterrel a kerítésen belülre érdemes helyezni. A megfelelő helyszín kiválasztásához és a rendszer hatékony kiépítéséhez a nemzeti parkok szakemberei is segítséget tudnak nyújtani. A kaptárak magaslatra (pl. állvány) helyezése is meggátolhatja a medve károkozását, ez azonban a méhész számára is jelentősen megnehezítheti a munkát.

Nagyragadozóvédelmi program

A WWF 2017 végén indult EuroLargeCarnivores LIFE projektjének elsődleges célja, hogy a nagyragadozókkal foglalkozó különböző érdekcsoportok – állattartók, vadászok, természetvédelmi szakemberek, természetjárók és döntéshozók – közti kommunikációt elősegítse. Valamint a lakosságot tájékoztassa a megfelelő együttélési szabályokról, a gazdálkodóknak bemutassa a gyakorlati védekezési lehetőségeket.