Gazdasági szempontok állnak a gyomirtó szerek csökkentésének útjában

Egyes kémiai-szintetikus hatóanyagok folyamatos veszteségei, a mezőgazdaság gyomirtási arzenáljában nemcsak az egyes növények bruttó árrését, hanem a mezőgazdasági váltásokat is befolyásolják. Gyakran az egész gazdálkodó szervezetet érinti, és a közvetlen költségszámítás sok esetben nem képes pontosan bemutatni a pénzügyi következményeket.

A vetésforgó változása és az időjárási viszonyoktól való függés, valamint az alternatív növényvédelmi intézkedések csökkentett (kevésbé rugalmas) lehetőségei befolyásolják és módosítják a munkaerő- és termesztési határidők költségeit. Az eredmény gyakran a növénytermesztés munkakapacitásának csökkenése. Ez pedig a megnövekedett munkaerő-ráfordítás és a terméshozam csökkenése révén magasabb fajlagos költségeket eredményezhet.

Ez a háttere ennek a cikknek, amely a gyomirtó szerek várva várt csökkentésének különböző megoldási lehetőségeivel kapcsolatos gazdasági szempontokat tárgyalja.

Biogazdálkodás: a legjobb megoldás?

A legradikálisabb út ebben a tekintetben a teljes ökológiai növénytermesztés bevezetése lenne, ahol egyáltalán nem használnak gyomirtó szereket, ami a gazdaság irányításában jelentős szerkezeti változtatásokat és terméskiesést von maga után. A biogazdálkodás ma már nem egy hiánypótló termelési módszer, és a vegyszeres növényvédelmi követelmények jövőbeni változása révén relatív vonzereje növekedhet.

Ez az út azonban felveti azt a kérdést, hogy a biotermékek kínálatának erőteljes növekedését vajon megfelelő fogyasztói kereslet, illetve olyan vásárlók jutalmazhatják-e, akik hajlandóak megfizetni a valószínűleg legalább néhány biotermékre vonatkozó jelentős egységköltség-növekedést. Mindezek mellett az a megfontolás is felmerül, hogy a biogazdálkodás jelentős bővülése a jelenlegi szabályok szerint még több pénzügyi támogatást igényel az államtól, olyan támogatást, amely egyes állami költségvetéseket túlterhelhet.

Az állami támogatásnak az ökológiai gazdálkodásból származó teljes hozamon belüli megnövekedett aránya és ezáltal az állami költségvetési kapacitásoktól és támogatási programoktól való fokozott függés nem minden gazdálkodó számára örvendetes helyzet.

Változó vetésforgó

Sok gazdaságban a vegyszeres növényvédelem támogatja a rendkívül szoros vetésforgót, amely megközelítés nem maradhat így a jövőben sem, mivel a hatóanyagok választéka csökken, a rezisztencia fejlődik, és az EU agrárpolitikája is változik.

A hosszabb vetésforgók azt jelentik, hogy valószínűleg a teljes vetésforgóra vetítve a hektáronkénti átlagos vállalati hozam csökkenésére számíthatunk, nem utolsósorban a megnövekedett bekerülési költségek és az eddig pénzügyileg kevésbé vonzó tavaszi vetésű növények és/vagy a köztes termesztés várhatóan nagyobb aránya miatt.

A számítások során azonban nem szabad megfeledkezni a meghosszabbított vetésforgók pozitív gazdasági hatásairól, például a nyitvatermő növények vagy a növényvédelem eltérő intenzitása által nyújtott előnyökről.

Vissza a gyökerekhez

A kapa és a tarlóhántás fokozottabb alkalmazása lehetővé teszi a gyomirtó szerek használatának csökkentését. A precíziós és digitális gazdálkodási alkalmazásokkal kombinálva ez a megközelítés lehetőséget nyújt arra, hogy egy szántóföldön a nemkívánatos növényzet jóval több mint 90%-át elpusztítsuk. Bár a siker nagyon erősen függ a helyi talaj-, éghajlati, domborzati és infrastrukturális viszonyoktól, valamint a követett vetésforgótól és a gazdálkodó/üzemeltető képzési hátterétől és hozzáállásától. Mivel mindezeket a tényezőket figyelembe kell venni, a mechanikai gyomirtás előnyeinek általánosítása szinte lehetetlen.

Ezek a kihívások akkor is fennállnak, ha a gyomirtás sávos permetezéssel egészül ki. Itt figyelembe kell venni, hogy a teljes gémszerkezetű permetezéssel ellentétben a sávos permetezés nem lehetséges minden növénykultúrán és az egész szezonban.

A sorközművelésű növények nagy arányával rendelkező gazdaságok számára azonban a sávos permetezés komoly lehetőséget jelent. Optimális körülmények között a kapálás és a sávos permetezés például kukoricánál szinte ugyanazt a pénzügyi eredményt érheti el, mint a teljes sávos permetezés, miközben jelentősen csökken a növénykezelési index.

Ez még inkább érvényes, ha a kamerával irányított kapálás és a keskeny sávú permetezés együttesen kerül alkalmazásra – bár az érintett területnek elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy igazolja a technológia megnövekedett költségeit, különösen a kárküszöb elvének következetes alkalmazása esetén.

A technológia jelenleg rendelkezésre álló beszerzési költségei azonban eddig nem igazán csábították el az érdeklődő gazdálkodókat.

További lehetőségek a gyomirtószerek csökkentésére

A jövőben a fenti fejlesztéseket egy még függetlenebb növényvédelmi tanácsadó szolgálatnak kell kísérnie, olyannak, amelyet a jobb integrált növényvédelemmel kapcsolatos szélesebb körű kutatások támogatnak. A demonstrációs gazdaságok nagyobb hálózata itt is hasznos lehet, hogy az új kutatási eredményeket gyorsabban lehessen alkalmazni a kereskedelmi célú gazdálkodásban.

Nincs azonban egyszerű recept a szilárdabb integrált növényvédelemre, főként azért, mert a helyi körülmények és az érintett gazdálkodók/menedzserek között túlságosan nagyok az eltérések. Ráadásul az itt bemutatott lehetőségek mindegyike olyan célkonfliktusokat rejt magában, amelyeket intenzívebben kellene megvitatni.

Prof. Dr. Enno Bahrs, Felix Witte, Hans Back, Agrárgazdasági Intézet, Hohenheimi Egyetem.

(A tudósok által jegyzett tanulmány angolul jelent meg az agrarelet.hu oldalon, a magyar fordítást a magro.hu készítette.)