A füstbe ment sertésterv

2012-ben került nyilvánosságra a sertéságazat fejlesztését célzó koncepció. E szerint 2017-re az akkori állományt meg kellett volna duplázni. Ez azonban csak álom marad, alig pár tízezer egyeddel bővült idáig az állomány. Egy ugyanakkor biztos: ha nincs a sertésstratégia, sokan az utcára kerültek volna az ágazatban dolgozók közül. Mi magyarok továbbra is nettó importőrök vagyunk sertésből.

Továbbra sem túl acélos a magyar sertéságazat helyzete. 2012-ben annyira rossz volt a helyzet, hogy megalkották a sertésstratégiát, amely arra volt hivatott, hogy megerősítse az ágazat helyzetét az állattenyésztésen belül, valamint a hazai és nemzetközi piacon is előkelőbb helyre segítse a magyar sertést.

A tervek rendkívül merészek voltak. 2017 végére az akkori állománynak meg kellene duplázódnia, ezzel jelentősen megerősítve az ágazat helyzetét. Ez azonban már most, 2017 elején látszik, hogy nem fog sikerülni. A hazai sertéslétszám ugyanis az évek során mindössze pár tízezer darabbal emelkedett.

Miért nem jöttek össze a tervek?

Az emelkedés szépen elindult, sőt, a 2014 elején bevezetett sertéshús áfacsökkentés is hozott néhány ezer plusz sertést a hazai tenyésztőknek. Viszont jöttek az orosz embargós intézkedések, amelyek ugyan közvetlenül nem érintették a magyar sertéságazatot, de mivel hazánkat ellepte a nyugat-Európába beragadt sertéshús, az árak a mélybe süllyedtek.

Nem fejlődött akkorát az ágazat, mint amire számítottak a szakértők

Szakértők szerint, ha 2016 elején nincs a fogyasztóknak szóló sertéshúsáfa-csökkentés, az ágazat már rég romokban heverne.

A KMS védjegy nélkül sehol nem tartanánk

A Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegyet már 110 hazai termelő kapta meg. Ezt a védjegyet kizárólag azok a gazdálkodók érdemlik ki, akik a Magyarországon született malacaikat bizonyítottan olyan takarmánnyal etetik, amely legalább 30 százalékban GMO mentes kukoricából készült és 95 százalékban szemes terményből áll. Összesen 2 millió sertés hízik fel évente ilyen védjegy alatt. Szakértők azt mondják, ha nem vezetik be ezt a védjegyet és nem termel ennek megfelelően ilyen sok gazdálkodó, a sertéságazat még itt sem tartana, ahol most van jelenleg. A vg.hu információi szerint a KMS-címke használata három évre szól, és évi minimum egyszeri ellenőrzésre számíthat a védjegy birtokosa.

A sertéshús áfájának csökkentése is segített az ágazat összeomlásának elkerülésében

A támogatások nélkül térdre rogyna az ágazat

A támogatások is komoly segítséget nyújtanak a sertéstenyésztőknek. 2015-ben bevezették a tenyészkoca állatjóléti támogatásokat, amiből 8,62 milliárd forint jut idén a tenyésztőknek. Emellett a sertéstartóknak fizethető állatjóléti támogatásra 2017-ben további 9,14 milliárd forint áll rendelkezésre.

Látható, hogy a várt sertéságazati fejlődési roham elmaradt. Sőt, tavaly november végéig az élősertés-kivitel 1, a húsexport pedig 3 százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakához képest. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint ugyanakkor az élősertés-behozatal 8 százalékkal nőtt, a sertéshúsimport volumene pedig 18 százalékkal emelkedett. Ezzel Magyarország élő sertésből és sertéshúsból is nettó importőr volt a vizsgált periódusban.