Földigiliszták 9 oldalon: segítik a gazdálkodást a termékeny talajok építészei

“Földigiliszták – A termékeny talajok építészei” címmel jelent meg ingyenesen elérhető online szakmai kiadvány az ÖMKi - Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet oldalán. A dokumentumban a földigiliszták jelentősége, valamint a mezőgazdasági területeken való elterjedésük támogatásához összegyűjtött ajánlások szerepelnek. A 19. században még talajkártevőként tartották számon a földigilisztákat. Annak ellenére, hogy ez a nézet tévesnek bizonyult, a földigiliszták nem kapnak elég figyelmet a mezőgazdasági gyakorlatban és kevés a gazdálkodó, aki aktívan tesz az elterjedésük érdekében.

Az ÖMKi - Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet írta meg, hogy a kiadványt nem lehet nyomtatott formában megrendelni. A 9 oldalas online dokumentum ingyenesen letölthető erre a linkre kattintva.

Hasznos tudás a gilisztákról

Manapság rengeteget tudunk a földigiliszták általános rendszertanáról és biológiájáról, azonban viszonylag keveset a talajra gyakorolt hatásukról, az egyéb talajlakó szervezetekkel való kölcsönhatásaikról, valamint a különböző gazdálkodási gyakorlatok földigilisztákra gyakorolt hatásáról - írták. Az útmutató a földigiliszták biológiáját, ökológiáját, illetve gazdálkodók számára nyújtott sokoldalú szolgáltatásaikat foglalja össze, valamint javaslatokat fogalmaz meg e rendkívüli élőlények mezőgazdasági területeken történő elterjedése és védelme érdekében.

Alábecsült talajmunkások 

A 19. században még talajkártevőként tartották számon a földigilisztákat. Annak ellenére, hogy ez a nézet tévesnek bizonyult, a földigiliszták továbbra sem kapnak elég figyelmet a mezőgazdasági gyakorlatban és alacsony azoknak a gazdálkodóknak a száma, akik aktívan tesznek elterjedésük érdekében. A nehéz gépek taposása, az intenzív talajművelés és a növényvédő szerek gyakori használata sok helyen gyakorlatilag kipusztította a földigilisztákat a mezőgazdasági területeken, pedig jó esetben egy hektárnyi gyep talajában mintegy 1-3 millió földigiliszta is megtalálható. 

A talajban található földigiliszták száma és sokfélesége fontos szempont a talajtermékenység megőrzése szempontjából, mivel többféle módon is hozzájárulnak a talajok egészségéhez. A földigiliszták jelenléte nélkülözhetetlen a talajok biológiai aktivitásának megőrzésében.

Szerepük van a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásban is, hiszen olyan kulcsfontosságú talajfunkciókat biztosítanak, amelyek számos pozitív, úgynevezett ökoszisztéma-szolgáltatás alapját képezik. Az agro-ökoszisztémák fenntarthatóságában játszott nélkülözhetetlen szerepük miatt a földigiliszták komoly figyelmet érdemelnek minden gazdálkodási rendszerben. 

Elterjedés és biológia 

A sarkvidéki területek és a sivatagok kivételével a földigiliszták szinte valamennyi zóna talajában megtalálhatóak. Annak ellenére, hogy több mint 3 ezer fajt ismerünk világszerte, Európában csupán 400 faj él, ebből pedig mindössze 40 faj található meg Közép-Európában. A mezőgazdasági művelés alatt álló területeken azonban legtöbbször csupán 4-11 fajjal találkozhatunk. A földigiliszták leginkább a középkötött vályog, illetve a vályogos homoktalajokat kedvelik, a kötött agyagtalajok és a száraz homoktalajok nem kedveznek fejlődésüknek. A savanyú tőzegtalajokban pedig csak bizonyos fajok élnek meg, amelyek alkalmazkodtak az ott uralkodó speciális körülményekhez. A földigiliszták hímnősek és fajtól függően 2-8 évig élnek. Fejlődésük az avarlakó fajokat kivéve hosszú ideig tart és évente mindössze egyetlen generáció fejlődik az egy egyed által lerakott 8-12 kokonból (petéből). Az ivarérett földigiliszták könnyen felismerhetőek a testet körülölelő „nyeregről” (clitellum) - írták.

A legtöbb földalatti járat kialakítása és a szaporodás a langyos-meleg és nedves időjáráshoz kötődik (március-április és szeptember-október). Száraz és forró időszakokban a legtöbb földigiliszta nyugalomba vonul és a mélyebb talajrétegekbe húzódik. A téli hidegben a földigiliszták a járataik fagymentes részeibe húzódnak és anyagcseréjüket minimális szintre csökkentik, a fagymentes téli napokon viszont újra aktivizálódnak. A földigiliszták képesek a bolygatatlan szegélyterületekről a mezőgazdasági területekre vándorolni. A közönséges földigiliszta (Lumbricus terrestris) évente akár 20 métert is megtehet.

Mezőgazdasági gyakorlatok hatása a földigilisztákra 

A növényvédő szerek egyed és populáció szinten is hatást gyakorolnak a földigilisztákra. A növényvédő szerek módosíthatják a giliszták anyagcsere-folyamatait, így növelhetik az egyedek halandóságát, csökkenthetik a termékenységet és a növekedést vagy megváltoztathatják az egyedi viselkedésmintákat, amely hatással lehet a táplálékfelvétel mértékére is. Ezek a hatások populációs szinten is csökkenthetik az adott területen élő giliszták egyedszámát és össztömegét. A járatásó földigiliszták – mint például a közönséges földigiliszta (Lumbricus terrestris) – a növényvédő szerek felszíni kijuttatására érzékenyek.

A legtöbb gyomirtó szer vélhetően alacsony toxicitással rendelkezik a földigilisztákra, így előírt dózisban való kijuttatásuk nem jelent közvetlen veszélyt. Alkalmazásuk közvetetten azonban még így is – a gyomnövényekből származó szerves anyag elérhetőségének csökkentése által – negatív hatással lehet rájuk. Ezen kívül egyes műtrágyák, elsősorban az ammónium-szulfát tartalmúak, talajsavanyító hatásuk miatt szintén negatívan hathatnak a földigiliszták egyedsűrűségére - írták.