Notice: getimagesize(): Read of 8192 bytes failed with errno=21 Is a directory in /home/www/feke.wi24.hu/www/magro.feke.wi24.hu/protected/class/controller/AgronewsController.php on line 221

Notice: getimagesize(): Error reading from /home/www/feke.wi24.hu/www/magro.feke.wi24.hu/public/cms/news/20/news_22820/! in /home/www/feke.wi24.hu/www/magro.feke.wi24.hu/protected/class/controller/AgronewsController.php on line 221

Warning: Trying to access array offset on value of type bool in /home/www/feke.wi24.hu/www/magro.feke.wi24.hu/protected/class/controller/AgronewsController.php on line 222
Eredményes magyar kutatás: megvan, hogyan és mitől lehet versenyképesebb a sertéstenyésztés - MAGRO (title)!

A hazai sertéstenyésztés versenyképességének javításához szükséges a helyi adottságokhoz igazodó takarmánynövény-fajták megválasztása és a körülmények változására hatékonyan reagálni képes precíziós termesztéstechnológia alkalmazása. Erre a problémára megoldást keresve indított 2016-ban egy 26 önálló kutatási feladatból álló, 6 szakmai blokkra tagolt kutatás-fejlesztési programot a Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusa, valamint a Debreceni Egyetem által létrehozott konzorcium a Széchenyi 2020 program keretében.

Az Európai Unió és Magyarország Kormánya társfinanszírozásával 1,935 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással megvalósuló “Agroökológiai alapon integrált hazai, minősített gabona- és fehérjeforrásokra alapozott termelési rendszer a magas biológiai értékű sertéshús előállítása érdekében” című 4 éves projekt lezárult. A GINOP-2.2.1-15-2016-00021 azonosítószámú program a takarmánynövény-termesztés és a minőségi sertéshús-előállítás hatékonyságának javítását célozta meg.

A versenyképesebb sertéstenyésztés befolyásoló tényezőit vizsgálta a magyar konzorcium - képünk illusztráció

Kiemelten fontos a takarmány

A Bonafarm csoport weboldala számolt be róla, hogy a kiváló minőségű sertéshús versenyképes módon történő előállításához elengedhetetlen a megfelelő minőségű takarmány. Magyarországon a sertésállomány összes takarmányigénye 1,3 millió tonna körül van. Mivel az élősertés előállítási költségeinek mintegy 70 százalékát a takarmányozási költségek adják, így a takarmány hasznosulásának mértéke meghatározó tényezőnek számít a hatékony termelés szempontjából.

Emiatt fontos, hogy olyan földrajzi és éghajlati adottságoknak megfelelő, genotípusra fókuszált termesztéstechnológia alkalmazása valósuljon meg, melynek segítségével a megtermelt takarmány-alapanyag mentes lesz a patogén gombák okozta toxinterheléstől.

Egyúttal magas emészthető táplálóanyag-tartalommal is bírjon. A versenyképesség javításához tehát a helyi adottságokhoz igazodó takarmánynövény-fajták megválasztása és a körülmények változására hatékonyan reagálni képes precíziós termesztéstechnológia alkalmazása szükséges - írták. A konzorcium erre a problémára megoldást keresve indított 2016-ban egy 26 önálló kutatási feladatból álló, 6 szakmai blokkra tagolt kutatás-fejlesztési programot.

Helyspecifikus termesztés

A kutatásban komplex kisparcellás kísérletek segítségével olyan fajtára és hibridre vonatkozó termőhelyspecifikus termesztéstechnológiai megoldásokat dolgoztak ki, melyek megteremtik a lehetőséget a toxinmentes és a magas emészthető fehérjetartalommal bíró takarmány-alapanyagok előállítására. A kutatási program eredményeként egy monitoring rendszert is kialakítottak, amely azáltal, hogy alkalmas az agroökológiai és a termesztéstechnológiai paraméterek térbeli-időbeli elemzésére – támogatva ezzel a technológiai beavatkozások mértékének és idejének döntéstámogatását, a növényvédelmi előrejelzéseket –, a precíziós növénytermesztést is segíti.

Szójanemesítési siker

A cég beszámolója szerint a termesztéstechnológiai kísérletekkel párhuzamosan sikeresen zárult egy több mint 40 éves múlttal rendelkező, hazánkban egyedülálló, a szójanemesítéshez kapcsolódó fejlesztés is. A  közelmúltban 2 új fajta került be a Nemzeti fajtajegyzékbe, illetve 7 fajtajelöltet vizsgálnak állami teljesítménykísérletekben, melyek közül a projekthez kapcsolódóan a konzorcium 3 fajtajelölt szabadalmi oltalmát kérte.

A konzorcium kutatásának végeredményeként kidolgozták a legfontosabb takarmánynövényekre alapozott precíziós technológiai eljárásokat, valamint takarmányozási-prototípusokat, amelyekkel a legnagyobb emészthető táplálóanyag-hozam realizálható és a toxinterhelés kártétele is minimalizálható. A kialakított takarmányozási technológiákat intenzív körülmények között tartott, nagy teljesítményre predesztinált növendék- és hízósertéseknél vizsgálták. Meghatározták azt is, hogy milyen takarmányozási technológiák mellett várhatóak a legkedvezőbb vágási teljesítmények, illetve mely technológiák alkalmazása szolgálja leginkább a legkiválóbb minőségű sertéshús előállítását.

További híreink

Ez itt a galéria tesztje, az utolsó

2025.05.08.

Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.

Itt vannak a fiatal mezőgazdasági termelők elindulási és beruházási-, valamint a mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatásának részletei

2024.12.20.

Megjelent a Fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatása című pályázat tervezete. Mivel a kiírás nem végleges, így a feltételek változhatnak, de azért érdemes készülni, mert a főbb szempontok nem fognak változni. Íme, a részletek.

test

2024.08.26.

lead

OneSignal teszt

2024.08.26.

OneSignal teszt OneSignal teszt

teszt2

2024.08.26.

teszt

2024.08.26.

Legújabb hirdetések

Partnerhírek
Partner

Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját

2024.06.14.

A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.

Partner

A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK

2024.05.22.

A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja. 

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás