Előrelépés a fertőző állatbetegségek elleni harcban: 3D-s szövetkultúrákat fejlesztettek ki

Háromdimenziós szövetkultúrákat fejlesztettek ki az Egyesült Királyság tudósai annak érdekében, hogy tanulmányozni tudják a szárnyas jószágok egészségi állapotát. A kultúrák a csirkebelet imitálják. A megoldás segítségével olyan megbetegedéseket tudnak vizsgálni, mint a szalmonella és a madárinfluenza. Sőt, még a zoonózisos, állatról emberre terjedő fertőzéseket is alaposabban fel tudják deríteni.

A tudósok az őssejtekből növesztett, kifordított miniatűr beleket, más néven enteroidokat hoztak létre a baromfik bélbiológiájának kutatására - írta a Farming UK cikke alapján az Agrárszektor. A 3D-s modellek fejlesztése tovább fogja támogatni a gyakori fertőzések és a csirke immunitás kutatását. A Roslin Intézet tudósai szerint abban is segíteni fogják a kutatókat, hogy jobban megértsék a csirkék betegségekre adott immunválaszát.

Fertőző állatbetegségek: tesztelés könnyebben és gyorsabban

A britek fejlesztése támogathatja a csirkebélre irányuló takarmány-adalékanyagok, oltások és gyógyszerek tesztelését is, az ipari partnerekkel végzett munkával pedig meghatározhatják a csirkefajták bélrendszerének egészségi állapotát. A tudósok úgy hozták létre a mini beleket, hogy a belső bélfelület a külső részükön található. Ez a hozzáférhető felület teszi lehetővé a kutatók számára, hogy könnyen kitegyék a szöveteket a betegségeket okozó organizmusoknak és takarmány-adalékanyagoknak, így nyomon követhetik a hatásokat.

Az enteroidok az első olyan mini bélmodellek, amelyek természetes módon tartalmazzák az immunrendszer sejtjeit, lehetővé téve ezzel a csirke fertőzésre adott válaszának átfogóbb megértését.

Tessa Nash, a Roslin Intézet munkatársa szerint a madarak gyomor, - és bélrendszerének tanulmányozását régóta akadályozta a sejttenyésztési eszközök hiánya. Az új mini beleknek a kifejlesztésével most tanulmányozhatjuk azokat a betegségeket, amelyek fontosak a baromfiipar számára, beleértve a zoonózisos fertőzéseket is - közölte.

A zoonózisos, tehát az állatról emberre átterjedni képes fertőzésekkel kapcsolatban Lonneke Vervelde, az Intézet professzora elmondta:

A kifordított organoidok segíthetnek megérteni, hogy a csirkék bélszövete hogyan reagál a betegségekre, a takarmány-adalékanyagokra, valamint a táplálkozási és hőstresszre. Ezáltal pedig időt lehet spórolni és a szükséges állatlétszámot is csökkenteni tudják.