Előnyére vált a gyenge nyaka a minimalacnak a szőlőültetvényeken

A törpemalacokkal végzett kísérlet sikeresebb volt a szőlősorok között, mint a juhok és a libák alkalmazása. Egy francia szőlőültetvényen sikeresen használták az új-zélandi Kunekune sertést a tőkék körüli gyomtalanításban. A törpemalacok e fajtájának jellemzője a viszonylag nagy fej és a nyakizmok gyengesége. Jean-Etienne Bonnaire, a Bonnaire Champagne munkatársa, aki 2022. decemberben két sertéssel kezdte a kísérletet, azt is elmondta, miért fontos ez.

A gyenge nyak megakadályozza őket abban, hogy felnézzenek és lássák a szőlő szárát, amiről azt gondolhatnák, hogy érdemes lenne megkóstolni. Amiben igazán jók, az az, hogy megforgatják a talajt, illetve megkeresik a gyomok gyökereit, azokat a részeket, amelyeket más módon nehéz eltávolítani – idézte a connexionfrance.com anyagát a Blikk. Az első két malacka munkája annyira lenyűgözte a gazdájukat, hogy azóta további hat sertést is beszerzett melléjük.

Jobbak a juhoknál és a libáknál

Kunekune sertéseket először bordeaux-i szőlőültetvényeken próbáltak ki, miután juhokkal sikertelenül kísérleteztek. A szőlőtermesztők úgy találták, a juhok jók voltak a zöld részek lelegelésében, de maradtak utánuk érintetlen gyomok, továbbá soha nem húzták ki a gyökereket. A libákkal is teszteltek, azoknak viszont az volt a rossz szokásuk, hogy a gyümölcsöt is gyakran csipegetni kezdték.

A malacok nagy előnye az is, hogy nem tömörödik a csülkeik alatt a talaj, ami elkerülhetetlen, ha traktorok járnak a sorok között. Sőt, a túrással még lazítják is a földet: Jean-Etienne Bonnaire szerint nem csak hozzáértéssel, de kimondottan nagy élvezettel is teszik ezt. A sertések alkalmazásának további előnye lehet a szőlőbetegségek terjedésének visszaszorítása, mivel az állatok megeszik a lehullott leveleket. Ezzel csökkentik a télen túlélő kórokozók számát. Mindezeken túl még egy kis trágyát is hagynak maguk után, ami segít táplálni a talajt.