Elfelejtett talajbiológiai szemlélet?

Az elmúlt 70 év a kémia, a gépészet és a genetika sikereit hozta a mezőgazdaságban. A talajbiológia háttérbe került, a talajra csak, mint a növények tartó és a tápanyagot biztosító közegre tekintenek.

Mezőgazdász, a mezőgazdasági tudományok doktora (1953), Kossuth-díjas (1954).

• 1913. debreceni Gazdasági Akadémián kitüntetéssel végzett, a növénytermesztési tanszéken maradt.
• 1920. több uradalom (felsőiregi, szőregi, szentmargitai stb.) vezetése
• 1945. bp.-i Agrártudományi Egyetem  alkalmazott üzemtani tanszéken egyetemi tanár
• 1948. a keszthelyi Agrártudományi Egyetem gyakorlati tanszékének vezetője és a Délnyugat-Dunántúli Kísérleti Intézet igazgatója
• 1954. a martonvásári Kutató Intézet igazgatója is
• 1955. visszatér Keszthelyre, ahol két évtizeden át az MTA munkatársaként a talajművelés, a talajerőgazdálkodás kutatásának országos vezetője

A biológiai alapon álló, takarékos talajművelés fontosságát hirdette már 70 évvel ezelőtt azzal, hogy „a biológiailag jól beérett talajt tartotta a biztos- és nagy termések alapfeltételének.” (Stefanovics P., 1975)

Hirdetés

Az elmúlt 50 évben a talajra sokan, mint a növények tápanyagellátását biztosító közegre tekintettek s agrokémiai és kémiai növényvédelmi termékeket juttattak ki a megfelelő talajművelés, agrotechnika, gépészet alkalmazása mentén.

Sajnos, az egyetemeken nincs önálló talajmikrobiológiai oktatás az alapképzések során s ez alapján joggal merülnek fel a kérdések:

• Mennyire értenek a gyakorló gazdászaink a talajmikrobiológiához?
• Elvárható-e, hogy a gyakorló gazdászok ismeretek hiányában okszerűen használják a legkorszerűbb talajmikrobiológiai készítményeket?

Azért örvendetes, hogy már az első kis lépések megtörténtek a SZIE-n, ahol elindult a biológiai szemléletű talajerőgazdálkodási szakmérnök képzés!

Nagy kérdés, hogy mondjunk le
a műtrágyázásról, a növényvédelemről és a mechanikai talajművelésről?

NEM!

DE! Amennyi kémiai és mechanikai, legalább annyi biológiai behatás is legyen, hogy így kompenzálhassuk a káros hatásokat s megfelelő egyensúlyt hozzunk létre napról napra!

Mára a talaj korlátozó tényezője lett a genetikai potenciálok kihasználásának. A precíziós gazdálkodás, a genetika és a kémia a csúcson, a talajélet minimumon! Okszerű talajoltással a talaj tulajdonságait jelentősen lehet befolyásolni, ami folyamatos költségmegtakarítást eredményez. A csökkenő talajellenállás csökkenő vonóerőt igényel, ami a gázolaj felhasználás csökkenését eredményezi, ezzel a hektáronként nyereséget, profitot évről évre növelve.

Következtetések:

1. A talaj kötöttsége 3 év alatt 85%-ot csökkent 30 cm (művelési) mélységben
2. A talaj kötöttsége 3 év alatt 60%-ot csökkent az 50 cm (lazítási) mélységben
3. A vonóerőigény jelentősen csökken a kezelt területen.

Következtetések:

1. A talaj nedvességtartalma 3 év alatt 55%-ot növekedett 30 cm (művelési) mélységben.
2. A talaj nedvességtartalma 3 év alatt 82%-ot növekedett az 50 cm (lazítási) mélységben.

Következtetések:

1. A BactoFil Technológia 2 év alatt 38%-al csökkentette szántáskor a gázolaj fogyasztást.
2. (br) 7.170.-Ft/ha KTG-megtakarítást, azaz PROFIT-növekedést értünk el a 2. évi szántáskor.

A termőtalaj értékét a termőképessége határozza meg, amire a humusztartalom jelentős hatással van.

Következtetés: 0-40 cm-s mélységben átlagosan 41%-al nőtt a humusztartalom 4 év alatt.

Összefoglalva, a BactoFil technológia alkalmazásával

Csökkentheti

•  a talajkötöttséget
  (3 év átlagában 20-40%-kal)
• a talajellenállást
  (3 év átlagában 10-30%-kal)
• a talajmunkák üzemanyag felhasználását
  (3 év átlagában 12-20%-kal)
• csökkenti a növényi maradványok mennyiségét
  (3 év átlagában 75-85%-kal)

Növelheti

• a talaj humusztartalmát
  (3 év átlagában 12-30%-kal)
• a talaj nedvességtartó képességét
  (3 év átlagában 30-70%-kal)

(x)