„Éhes disznó makkal álmodik”

Honnan ered ez a népi mondás és van-e valamilyen valóságalapja az állattartásban? Lássuk, miért előnyös makkal etetni a sertéseket, és mire használták őseink ezt a takarmányt, amelynek éppen most van a szezonja.

A mai modern állattenyésztésben a sertéshizlalásról mindenkinek ugyan azok a növények és takarmányok jutnak eszébe: kukorica, gabonafélék, szója, ezek egyvelege és darái. A makkról viszont szinte senki nem beszél, de miért van ez?

A makk múltja a sertéshízlalásban

Elődeink nem feltétlenül olyan állattenyésztést folytattak, mint mi a mai, modern mezőgazdálkodás során. Ők nem csak a rétekre, dús fűvel borított legelőkre hajtották ki állataikat, hanem erdőkbe is akár, ahol az állatok különböző magvakkal, fák bogyóival és fűfélékkel táplálkozhattak. A sertéstenyésztők kifejezetten szerették használni ezt a módszert az állataik etetésére, úgymond makkoltatták a sertéseiket. Ez abból állt, hogy a sertéskondát kiterelték a bükk, a kocsányos vagy kocsánytalan tölgyerdőkbe és a sertések ott kedvükre lakmározhattak a tápanyagban gazdag makkból.

Indul a konda az erdőbe

Ez a kép, amely most képzeletben a szemünk elé tárult, megmosolyogtatja a mai kor állattenyésztéssel foglalkozó gazdáit, pedig őseink nagyon okosan csinálták ezt. Ugyanis tény, hogy míg a búzában 9,6 %, a zabban 7,6 %, az árpában pedig 7,3 % fehérje található, addig a bükkmakk fehérjetartalma elérheti a 20 %-ot is! De nem csak a termések adtak kiváló beltartalmi értékű táplálékot, hanem a fák levelei is jó hatással voltak a sertések súlygyarapodására.

Miért előnyös ma is ez a fajta sertéstakarmányozás?

A válasz több részből áll, de igazán egyszerű:

• egy újabb takarmány bevonásával változatosabbá tehetik a gazdák a sertések étrendjét,
• a magas tápértéknek köszönhetően kevesebb mennyiségű takarmánnyal nagyobb súlygyarapodást lehet elérni,
• több lábon állhatnának a tenyésztők: ha a gabonatermés nem kielégítő adott évben, a makk tökéletes alternatív megoldás lehet a takarmány kiegészítésére.

És ami a legfontosabb: ha összevetjük a gabonafélék átlagos évenkénti terméshozamát (ami 4-6, kiemelkedő esetben 7-8 tonna évente) a fák átlagos éves termésével (ami elérheti akár a 16 tonnát is évente az ehető termés és falevél összegéből) látható, hogy egységnyi területen az erdőkből sokkal nagyobb mennyiségű tápanyag kerülhet ki, mint a szántóföldekről.

Legelésző sertések - még a húsuk is finomabb!

Kérdés az, hogy a jövőben lesznek-e olyan lépések akár az Európai Unió, akár a FAO, akár egyes országok vezetőinek irányából, amelyek az erdősítést és az ez általi állattenyésztés segítését fogják előre lendíteni?

Van eladó makkja? Vagy a fenti íráson felbuzdulva makkal etetné sertéseit, de nem áll rendelkezésére Önnek ez a takarmány? Adja fel eladási vagy vételi hirdetéseit a Magro.hu piactéren és hizlalja Ön is sikeresebben sertéseit!

Fotók: huszadikszazad.hu, husmanufaktura.hu