Egységben az erő, szövetkezniük kellene a méhészeknek

A méhészek eddig nem látott összefogására lesz szükség, ha jövedelmezően akarnak termelni. Szakértők szerint a jövőben csak akkor van esélye a magyar méhészeknek, ha szövetkezetekben tömörülnek. Valóban ez lehet a kiút a nehéz helyzetből?

Az ágazat az utóbbi hónapokban nincsen könnyű helyzetben. Ugyan az Európai Unió úgy tűnik, sikeresen vette fel a harcot a hamis külföldi mézekkel szemben, ettől függetlenül a magyar méhészek továbbra is nehezebben tudják értékesíteni terményüket. Szakértők szerint annak érdekében, hogy az értékesítési lehetőségek és ármeghatározó képessége javuljon, az érdekelteknek szövetkezeteket kell létrehozniuk. Egyenként ugyanis nem tudnak kellő erőt felmutatni ahhoz, hogy valóban sikeresek legyenek.

Ehhez támogatást is kapnak. A következő 5 évre összesen 150 millió forintot szánnak a méhészeti szövetkezetek létrehozására. További segítség lenne az export piacokon, ha sikerülne létrehozni egy védjegyet, amellyel jelezhetnék, hogy a termékük GMO-mentes területről származik. Ezzel jelentős előnybe kerülhetnének a versenytársakkal szemben.

Összefogás nélkül bajban lehetnek a méhészek

Érdekes azonban, hogy a magyar méhészeknek annak ellenére nincsen ármeghatározó szerepe a nemzetközi piacon, hogy a világ akácméztermésének 80 százaléka hazánk erdeiből származik. Összesen 454 ezer hektárnyi akácerdővel rendelkezünk, így akácméz-nagyhatalomnak is nevezhetjük magunkat. Főleg úgy, hogy a magyar akácméz jelentős része exportra kerül, az unióban 40 százalékos exportrészesedéssel bírunk.

A támogatásokat tekintve nincsenek nagyon elkényeztetve a gazdák. 2013-2016 között az ágazatban tevékenykedők összesen 4,7 millió euróhoz juthattak hozzá. A szakemberek már megkezdték a következő, 2016-2019-es program előkészítését, melyben a termékfejlesztést és a piacra jutást is támogatnák, és a kutatásokra is több forrás juthat várhatóan.