Hirdetés
Egyre több nyulat vágnak itthon, de főleg külföldön eszik meg őket
Az Agrárminisztérium és a Nyúl Terméktanács célja, hogy a nyúlágazatban a jelenlegi 4 millióval szemben 2022-re 7 millió vágóállatot állítsanak elő a hazai termelők - mondta Nagy István agrárminiszter Baján. De kik tartanak ma nyulat Magyarországon? A csekély háztáji nyúlmennyiségen kívül 2 nyúltartó nagyvállalat van hazánkban. Az agrárminiszter a Tetrabbit Kft. új csomagolóraktárának átadásán vázolta fel az ágazat bővítésének tervét. Szerinte a sikerre minden esély megvan, hiszen a 2 nagyvállalat képes bővíteni a kapacitásait.
Ahhoz, hogy a nyúlágazatban a jelenlegi 4-4,5 millióval szemben 2022-re 7 millió vágóállatot tenyésszenek a hazai termelők, az kellett, hogy 2018-ban a magyar nyúlágazat kilábaljon az évekig tartó válságból. Nagy István a Tetrabbit Kft. új csomagolóraktárának átadásán hozzátette, hogy az elmúlt években állategészségügyi problémák veszélyeztették az ágazatot. Ezért az Agrárminisztérium komoly erőkkel dolgozott a válság megoldásán: kibővítették a vakcinatámogatásokat és bevezették az állategészségügyi szolgáltatásokat. Ennek következtében mára sikerült megállítani az anyaállomány csökkenését, és kis mértékben növelni a vágónyúl mennyiségét.

A magyar nyúltenyésztés kifejezetten exportorientált, az itthon előállított, évi mintegy 10 ezer tonna nyúlhús 97-98 százaléka kerül külföldi fogyasztókhoz. Ezért az ágazat stabilitása a hazai fogyasztás növekedésétől is függ. Elmondta: azt szeretnék elérni, hogy az évi átlagos 20 dekagrammos magyar nyúlhúsfogyasztás legalább fél kilogrammra emelkedjen.
Hirdetés
A bajai cég a hazai levágott nyulak felét adta tavaly
Juráskó Róbert, a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke az átadáson elmondta, hogy 2018-ban 9950 tonna volt a hazai vágónyúl mennyisége, ennek felét adta a bajai cég vágóhídja. A Tetrabbit Kft. a legnagyobb hazai feldolgozó, évi 2-2,1 millió darab nyulat készítenek elő a fogyasztásra. Új, 600 négyzetméteres raktárát 380 millió forintos beruházással, a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program 35 százalékos támogatásával építették - mondta Sándor Ferenc ügyvezető igazgató az MTI-nek.
Elmondása szerint a 2006-ban alapított, magánszemélyek tulajdonában lévő társaság 2010-ben vásárolta meg a csődközelben lévő bajai vágóhidat, ahol azóta összesen közel 2 milliárd forintos fejlesztést hajtottak végre. Ennek részeként 2017-ben készült el a cég új vágóhídja, amelynek kapacitása óránként 1600 nyúl levágása. Az üzemben évente 2-2,1 millió állatot vágnak le, ezzel az üzem kapacitása 70 százalékos kihasználtságú. A 183 dolgozót foglalkoztató vállalat üzemét a hús ma már 95 százalékban feldolgozott termékként hagyja el - jegyezte meg. Sándor Ferenc szerint a társaság 2018-as árbevétele meghaladta a 2017-es 5,5 milliárd forintot. Az árbevétel mintegy 70 százaléka származik exportpiacokról, a bajai nyúlhúst elsősorban Németországban, Ausztriában, Svájcban és a Benelux-államokban adják el. A Tetrabbit Kft. továbbá idén az előállított nyúlhús mintegy 10 százalékos növelését tervezi.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját
2024.06.14.A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.
A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK
2024.05.22.A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés