Egy járvány, ami a sarkaiból forgathatja ki a globális sertéspiacot

Egyre több országban jelenik meg az afrikai sertéspestis. Ahol a betegséget okozó vírus felbukkan, a helyi tenyésztők, gazdálkodók és felvásárlók nagy kihívásoknak néznek elébe. A járvány vége jelenleg nem látszik, mert az érintett országok száma folyamatosan nő. A tömeges sertéspusztulás és a megoldásként kínálkozó milliószámra leölt jószágok megrengethetik az egész globális iparágat, de - a sertéshús drágulása miatt - a fogyasztói preferenciát is átrendezhetik.

Kína a legjelentősebb tényező a sertéspiacon. Az ország rendelkezik a világ sertésállományának a felével, és egyben a világ legnagyobb sertéshús-előállítója és -fogyasztója is. Most viszont egyre nagyobb bajban vannak mind a helyi gazdák, mind a felvásárlók. A fertőzés terjedése miatt az ország a disznóhústermelésének akár egyharmadát is elveszítheti. A jelenség drágítja a sertéshús és az élőállat globális piaci árát.

A járvány ráadásul nem csak Kínában okoz komoly problémákat, hanem más ázsiaz országokban is megjelent, így Vietnámban, Mongóliában Tajvanon, Japánban, Kambodzsában és Észak-Koreát fenyegeti.

Kelet-Európába leginkább Románia érintett a járványban és valószínűleg onnan érkezett vaddisznók közvetítésével hazánkba is április végén.

A rendelkezésre álló információk szerint azonban Magyarországon a vírus nincs jelen a házisertés-állományban. Amiért mégsem lehetünk nyugodtak az az, hogy a betegség nemcsak természetes úton, hanem illegális sertésszállítással és fertőzött húst tartalmazó élelmiszerekkel is gyorsan tovább terjedhet.

Ezért különösen fontos, hogy a disznókat állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszerhulladékkal, azaz moslékkal, most senki ne etesse. Az afrikai sertéspestis egyébként emberre nem veszélyes. A jelentőségét az a gazdasági kártétel adja, ami egyrészt a megbetegedett állományok leöléséből, másrészt a kereskedelmi korlátozásokból adódik.

A járvány, továbbá, az élelmiszerárak drágulása mellett, közvetett módon, de padlóra küldheti a leginkább érintett, feltörekvő ázsiai országok piacait is, mivel jelentősen megnövelheti az inflációs várakozásokat egész Ázsiában, és valamennyire Kelet-Európában is.

Más szóval, az élelmiszerek oly mértékben drágulhatnak a járvány következményei miatt, hogy az dermesztően rossz, a pénzpiacok működésére is kiható inflációs rátákhoz vezethet. Elszabadulhatnak az élelmiszerárak, amelynek komoly makroökonóimai hatásai is lehetnek. Drágább lesz a megbízható forrásból származó, egyre fogyatkozó számú egészséges sertés.

Az eddig elkönyvelt gazdasági veszteség már így is óriási az ázsiai államokban. A június első felében rendelkezésre álló információk szerint:

• Vietnám június elején hivatalosan is állategészségügyi vészhelyzetet hirdetett, mivel a betegség több mint 55 tartományban volt jelen, az érintett állatok száma 2,5 millióra emelkedett.
• Thaiföldön a gazdasági kárérték már 3 milliárd dollárnál jár.
• Kína növelni kívánja sertésimportját, mivel a járvány miatt a hazai ellátók egyre kevésbé tudnak lépést tartani az áremelkedés mellett is meglévő kereslettel.

A nemzetközi állategészségügyi szervezet június első hetének végén közzétett aktuális riportjában, 3972 regisztrált kitörési pontról jelentett világszerte. Ez a szám lényegében hetente növekszik.

A vírus persze nem csak a Távol-Keleten, illetve Európában van jelen, hanem komoly problémákat okoz Afrikában is. Például a Dél-afrikai Köztársaságban május végén már négy tartományban volt jelen a fertőzés.

A globális válság kiugrási lehetőséget adhat viszont a magyar gazdáknak. A magyar agrártárca már tavaly ősszel a gazdák pénzbeli támogatásáról döntött. 2018-ban összesen félmilliárd forint jövedelempótló támogatásra pályázhattak a hazai mangalicatartók az afrikai sertéspestis miatt. Ráadásul a hús iránti kereslet megnöveli az exportlehetőségeket, megnyílhatnak a kivitel előtt a távol-keleti piacok.

Anyagunk az Origo cikke alapján készült.