Dinnyegondok és fejlesztések

Sok országban okoznak termésgondokat a kedvezőtlen időjárási körülmények a dinnyetermelőknek, de jó és eredményes programok segítségével kevésbé nehéz ezeket átvészelni. Ausztráliában például illetéket kell fizetni a termesztőknek, a pénz pedig egy kutatás-fejlesztési alapba kerül. A spanyolországi fejlesztések világpiaci vezető szerepet hoztak, Kína pedig ugyancsak komoly innovációkkal támogatja a dinnyéző gazdákat.

A Freshplaza anyaga alapján a NAK számolt be róla, hogy Kínában az év elején komoly növényegészségügyi problémákkal küzdöttek a hűvös időjárás miatt. Ezért sok terméket dobtak el repedt hússal. Később a COVID-19 koronavírus-válság nehezítette a teljes zöldség- és gyümölcspiacot, így a dinnyéét is. A nyári szezont május elején, a megszokottnál két héttel korábban kezdték. Ebben az ütemben már jó minőségről és megfelelő terméseredményekről számoltak be, azonban a korlátozott értékesítési lehetőségek miatt az árak visszaestek.

A legnagyobb ázsiai országban kiemelten fontosnak tartják a fogyasztói igényekhez igazított fajtanemesítést. Csak az idén közel 50 új fajtát mutattak be, a cikk szerint ezek nagy része eddig jól is teljesít. A megfelelő fajtaszortiment kialakítása mellett a költséghatékonyság és látványosság elérése érdekében különböző kutatás-fejlesztési programokat folytatnak. Ilyen a csomagolásfejlesztés, az értékesítési csatornák bővítése és a márkaelemzés, ami náluk ma már a termelés elengedhetetlen része.

Ausztrália: illetékfizetés fejlesztésekre és növényegészségügyi célokra

Az ausztrál termelőket 2017 óta illetékfizetési kötelezettség terheli kifejezetten a dinnye kapcsán. A 20 t/év mennyiséget meghaladó értékesítés esetén fizetendő dinnyeilleték díja összesen 0,4 cent/kg (kb. 0,84 Ft/kg), melynek a legnagyobb része a dinnyére irányuló kutatási-fejlesztési alapba jut. A kutatást a termelői tulajdonban lévő Hort Innovation cég koordinálja, amely évente nagyjából 100 millió dolláros nagyságrendben végez és szervez kertészeti fejlesztési projekteket. Az illeték egy kisebb hányada a Plant Health Australia (PHA) növényegészségügyi kormányzati szervhez jut, amely többek között a biológiai növényvédelem kapcsán nyújt – az illetékért cserébe – tanácsadási szolgáltatást. A fejlesztési tervek egy része az exportpiacok felkutatása is, amit a COVID-19 koronavírus okozta nehézségek és idén elszenvedett természeti károk ellenére is igyekeznek bővíteni.

Franciaország: jól szervezett termelés, kezdődő sárgadinnye-szezon

Franciaország az egyik legnagyobb sárgadinnye-termelő Európában: körülbelül 14000 hektáron folyik csak az összhazai sárgadinnye-termelés. Június elejétől szeptember végéig látják el sárgadinnyével a piacot az ottani termelők. Több olyan jó gyakorlatot folytatnak, ami lehetővé teszi a hosszú távú tervezést és termelést. Ilyen például a Quercy dinnye, ami a Belfort-du-Quercy település és körzetében már 2004 óta földrajzi oltalom alatt áll. Átlagosan 5 hektáros gazdaságokban, összesen 76 gazda fogott össze, akik egymást erősítve meghatározott előírások szerint termelik és értékesítik a sárgadinnyét.

Ukrajna: egyre nagyobb tényező

Az elmúlt években nagyot fejlődött az ukrán dinnyetermelés és keleti szomszédunk komoly szereplővé vált az európai piacon. Az ukránok tavaly léptek először nagyobb tételekkel a német és osztrák piacokra, kifejezetten erre a célra fejlesztett fajtákkal. 10-12 kilogrammos átlagsúllyal, tartályládás csomagolásban célozták meg a vevőket. Az érdeklődés kimagaslóan nagy volt, ezért bíznak az idei szezonban, egyúttal a kapcsolatok megerősítésében.

Németország

A dél-német tartományokban az időjárás ma már lehetővé teszi, hogy egyes területeken görög-és sárgadinnyét is termeljenek. Ráadásul a német piacon egyre nagyobb hangsúlyt kap a fenntarthatóság, így a hazai termékek is felértékelődnek. A legjobb fajták és megfelelő technológia kiválasztása érdekében többször is Spanyolországba utaztak tanulni, valamint egészen pontosan tudják, milyen különleges igényei vannak a német fogyasztóknak. Ma már vetőmag-kereskedők, -termelők és -értékesítő nagyvállalatok együttműködésben dolgoznak a minőségi termékek előállításán és értékesítésén, és az idei évben is nagyobb volumenben folytatják a termelést, mint korábban.

Spanyolország: hatalmas károkat okozott az időjárás

Az elmúlt évek és évtizedek spanyol fejlesztései, kormányzati törekvései és termelői együttműködései a termőterület bővülésén túl az exportpiacok hódításain is meglátszik. A spanyol dinnye évek óta nemzetközileg is népszerű szereplője a világpiacnak. Elsőként léptek a minőségi termelés útjára, majd a magszegény és a mini dinnye termelésének vezetőivé váltak. 2020-ban azonban olyan időjárási szélsőségek jelentkeztek, amikre még ott sem voltak felkészülve. Az áprilisi indulást a rossz kötődések okán a tervezettnél kisebb mennyiséggel tudták csak kezdeni, ráadásul a heves esőzések növényegészségügyi károkat és hibás termékeket (szakadt hús) eredményeztek. Ezeket a minőségi követelményeik szerint nem engedhették a piacra. Az ellátási nehézségek összességében magas árakat okoztak. Az első körös nehézségek után nagyon várták a júniusi második betakarítási hullámot, viszont Murciában az érés és betakarítás előtt álló területek nagy részét az elmúlt időszakban jégeső tépázta meg.

Komoly dinnyegondok

A jégeső visszafordíthatatlan károkat okozott: a termések még nem voltak megfelelő érettségi állapotban: sem méretben, sem ízben nem közelítik meg az elvárt spanyol minőséget. A termelők szerint nem csak a közel 8 ezer euró/ha (2,8 millió forint) beruházási költségük, de a várt haszon szerzésének a reménye is pillanatok alatt odalett. Van még azonban az országban dinnye, hiszen kora márciustól egészen október végéig képesek ellátni a piacaikat, de komoly szereplőként az őket ért károk bizonyosan hatással lesznek a dinnye-világpiacára, egyúttal az árakra is. A dinnyegondok idén súlyosabbak az átlagnál.