Csődközelben több pálinkafőzde is

Töredékére esett vissza a pálinkafőzdék és kereskedelmi főzdék forgalma. Ennek oka a szeszadó újbóli bevezetése, másrészt a házi pálinkafőzés jelenleg megengedett formája.

Töredékére esett vissza Tolnában, de az ország többi részében is a pálinka-bérfőzdék forgalma. Amíg például tavaly csak a főzdés munkájának literenként pár száz forintos ellenértékét kellett kifizetniük az igénylőknek, addig idén az előállítás költségeihez – szeszadó címén – nagyjából nyolcszázharmincöt forintos újabb kiadás társul.

Wilhelm Ferenc, a gyönki pálinkafőzde tulajdonosa elmondta, míg tavaly egy liter 50 fokos pálinkáért a termelők 700 forintot fizettek náluk, most a 835 forintos szeszadó miatt ez az összeg egyből 1535 forint lett. (Általában a megrendelők húsz-huszonöt liter pálinkát főzetnek ki, melynek ellenértéke 30-45 ezer forint.) Az elmúlt években a literenkénti 700 forint miatt nem érte meg a házi főzés sem, hiszen ennyiért nem volt érdemes a berendezést megvásárolni, ráadásul érteni is ajánlatos a főzéshez. Most úgy tűnik, a szeszadó tönkreteszi a főzdéket, mondta a vállalkozó, aki hozzátette, a múlt évben a legkorszerűbb berendezést vásárolta meg, bízva a megrendelésekben.

A kölesdi Berényi István is azt panaszolta, hogy míg tavaly az első félévben 25 ezer liter pálinkát főzettek ki nála, addig idén ennek csak az 5 százalékát, vagyis 1250 litert. A szezon most indul, náluk nem emeltek árat, így 1385 forintot kérnek egy liter ötven fokos pálinkáért, adóval együtt. Berényi István szerint tavaly sok volt a gyümölcs, és ahogy híre ment, ősszel a szeszadó várható bevezetésének, jelentősen megnőtt a forgalmuk. Valószínű ez is az oka annak, hogy most kisebb a megrendelések száma.

Míg a főzdék tulajdonosai elégedetlenek, addig a visszaesés a közkasszának nem okozott kiesést. Míg tavaly az egész éves bevétel nem haladta meg a 17 millió forintot, addig az idei év első négy hónapjában több mint 600 millió forint gyűlt össze bérfőzési szeszadó formájában.

Veszélyben a pálinkafőzdék, egyre kevesebben főzetnek pálinkát

Az adóemelés miatt jelentős szerephez jutott az otthoni pálinkafőzés is. Az otthoni készülékeket a helyi önkormányzatok vették nyilvántartásba. Országosan mintegy tízezer ilyen készüléket regisztráltak. Két megyében – Zalában és Veszprémben – hivatalosan ezernél is több berendezést vásároltak a gazdák, miközben Tolnában alig hetvenet jelentettek be. Pedig ha a bejelentés nélküli házi főzésre fény derül, több milliós bírságra számíthat az elkövető.

Kitanulták a jó cefre készítésének „tudományát”

A paksi Rideg Balázs a következő problémákat látja: A kiváló kereskedelmi (palackos, zárjegyes) pálinkák piacának leginkább a hasonlóan kiváló minőségben előállított bérfőzetett pálinka tesz keresztbe. Ez azért alakulhatott így, mert a lakosság is kitanulta a kiváló cefre készítésének „tudományát”. (Használják a borászati szaküzletekben vásárolható élesztőket, pektinbontó enzimeket, vigyáznak az erjesztés hőmérsékletére, egyesek már a PH-t is mérik, savakat, tápsót használnak, időben beszállítják a megbízható főzdékbe.) A szeszfőzdékben pedig kiváló berendezésekben, gondosan főzik a pálinkákat, úgy, ahogy a kereskedelmi pálinkákat. Mindebből az következik, hogy a bérfőzött és a kereskedelmi céllal előállított pálinkák adóztatásának mértéke között már nem szabadna különbségnek lenni, vagyis nincs alapja a kedvezményes szeszadónak.

Kisebb űrtartalmú üstöket kellene engedélyezni

Rideg Balázs szerint a magánfőzésnek maximum 20 literes üstökön szabadna folyni, ha ezt így szabályozták volna (vagy a közeljövőben így korlátozzák), akkor a kereskedelmi főzdék most nem aggódnának. Ezek a "maximum 20 literes üstöcskék" tökéletesen kiszolgálják a lakosság hobbi célú pálinkafőzési igényét (indokok: pont abból a különleges gyümölcsből készült pálinka nincs a piacon és a család csak azt issza; mert a család szeret ezzel foglalatoskodni, és ami már megtermett, azt ne hagyjuk elveszni). Az ennél nagyobb üstben, ipari méretekben, alig-alig adózva előállított pálinka joggal okoz felháborodást a szakmában. Egy ilyen "maximum 20 literes üstöcske" hadrendbe fogása nem okozna nagyobb kárt, és nem igényelne nagyobb állami felügyeletet sem, amit ugye a közösből fizetünk.