Betiltaná a tyúkok ketreces tartását az Európai Bizottság

Nagyon fájna a magyar baromfitenyésztőknek, ha az Európai Bizottság tényleg betiltaná a tyúkok ketreces tartását, mivel a Magyarországon nevelt tyúkok 80-85 százalékát még mindig így tartják. Az új uniós szabályozásra tett javaslatokat a héten hozzák nyilvánosságra.

A hét közepén mutatja be elképzeléseit az Európai Bizottság arról, hogyan kéne megváltoztatni a jelenleg használatban lévő, a baromfitartás módjára vonatkozó címkerendszert.

Az állatok tartásának körülményei fontos kérdéssé váltak az Európai Unióban. A Bizottság még 2021-ben döntötte el, hogy 2023-ig jogszabályt javasol a tenyészállatok ketrecben tartásának fokozatos megszüntetéséről majd betiltásáról, miután a tagországok lakossága sikeres összeurópai civil mozgalmat indított a kérdésben - írta meg az Euronews.

A baromfitartást az állatok életkörülményeinek vonatkozásában jelenleg négy kategória fedi le: ökológiai tartás, szabad tartás, alternatív tartás és ketreces tartás. A jelölések arra szolgálnak, hogy segítsék a fogyasztót döntése meghozatalában: melyik fajtát veszi meg tojás, illetve húsvásárláskor.

2013-ban az uniós szabályozás megváltozása miatt a gazdák egyszer már komoly beruházásokra kényszerültek, mivel a korábbiaknál nagyobb és kényelmesebb ketreceket kellett beszerezniük. Úgy tudni, hogy a javaslat ezeket az, úgymond, kényelmesebb ketreceket is ki akarja iktatni, és rá akarja szorítani az ágazatot a szabad tartásra.

A szabadon nevelt csirkék, illetve tojásaik azok, amelyek a legmagasabb, vagyis prémium minőséget képviselik - így ezeknek az ára is jóval magasabb, mint a legrosszabb minőségű, ketreces állattartásból származó tojásé. A szabad tartású csirkék aránya azonban Magyarországon - egy 2018-as kimutatás szerint - a nullához közelít. Így aztán a magyar tojásfelhozatal legalább 80–85 százaléka is ketreces baromfigazdaságokból származik, és csak a maradék 15–20 kerül ki "alternatív" tartásból, amit a magyar vásárlók "mélyalmos" néven ismernek.

Ágazati szereplők a Bizottság szemére hányják, hogy importkorlátozások bevezetése híján a ketreces tartás betiltásával csak növelik az ágazat versenyhátrányát a harmadik országokból érkező baromfitermékekkel szemben. A versenyhátrány elsősorban azokkal az országokkal szemben jelentős, amelyek valamilyen szabadkereskedelmi megállapodás keretében kedvezményes vámtarifák mellett, vagy vámmentesen szállíthatnak mezőgazdasági alapanyagokat az EU-ba. Az ilyen szabadkereskedelmi megállapodásokra jellemző, hogy az Unió számára jelentős értékkel bíró ipari alapanyagokért cserébe – például acél, nemesfémek, ritkafémek, technológia – lazít a mezőgazdasági termékeket érintő importkorlátozásokon.

Magyarország - több más országgal együtt - régóta szorgalmazza egy olyan uniós szabályozás megalkotását, amely valódi piacvédelmet biztosít a tagállamok gazdálkodóinak, elsősorban az állattartóknak.