Hirdetés
Hazánkban is megjelent az ázsiai lódarázs
Az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) európai terjeszkedése végül elérte Magyarországot. A faj hazai megjelenése várható volt, és az elmúlt napokban Márta Tamás kimlei méhész megfigyelte és befogta az első hazai példányokat. Két bizonyító példány máris a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményébe került, és a faj hazai megjelenésének tudományos folyóiratban való publikálása is folyamatban van.
Az ázsiai lódarazsat (Vespa velutina) 2004-ben hurcolták be Franciaországba. Azóta folyamatosan terjeszkedik Európában. Évről évre közeledett Magyarország felé, végül ideért. Pánikra azonban nincs ok. Ez a faj valamivel kisebb termetű (2,5–3 cm), mint a nálunk élő európai lódarázs (Vespa crabro), és nem agresszívabb, mint az őshonos társas darázsfajaink.

Lakossági, közegészségügyi szempontból a hazai faunában való jelenléte lényegi különbséget nem fog okozni. Sajnos azonban az ázsiai lódarázs előszeretettel vadászik háziméhekre. Így szükségtelen félelem és félelemkeltés helyett szorítsunk inkább a hazai méhészeknek, hogy a faj megjelenése minél kevesebb kárt okozzon nekik és a beporzó rovaroknak.
A félelemkeltés elkerülése érdekében fontos, hogy a vonatkozó híradásokban az ázsiai lódarazsat, vagyis a Vespa velutinát ne keverjék össze az óriás lódarázzsal (Vespa mandarinia), amely darázsfaj szintén Ázsiában él, és tényleg hatalmas (akár 5–6 cm), de sosem telepedett meg Európában! – figyelmeztet rá bejegyzésében Dr. Vas Zoltán biológus, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa.
(Forrás: Dr. Vas Zoltán Facebook-bejegyzése)
Hirdetés
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját
2024.06.14.A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.
A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK
2024.05.22.A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés