Az őszi árpa és a tritikálé őszi alaptrágyázásáról

Az őszi árpa és a tritikálé termesztése ma már nem arról szól, hogy oda vetjük, ahol az őszi búza nem terem „nagyot”. Az őszi árpa jelentőségét mi sem mutatja jobban, mint hogy idén – a legfrissebb adatok szerint – több mint 240 ezer hektáron termesztették, hektáronkénti termésátlaga pedig több mint 5 mázsával meghaladta az őszi búzáét. Ennek egyik fő oka az intenzív termesztési szemlélet terjedése. A jó talajmunka, a vízmegőrző gazdálkodási szemlélet és a célzott növényvédelmi kezelések elengedhetetlen technológiai elemek lettek. A trágyázás színvonala ma már közelíti, egyes esetekben túl is mutat az őszi búzáén, mivel az elvárt hozamok is hasonlóak. Sőt az őszi árpából esetenként többet is szeretnénk betakarítani, mint ugyanazon a táblán őszi búzából. A nagy hozamok alapját most is a talajvizsgálati eredményekre alapozott szakszerű tápanyag utánpótlás megtervezése és megvalósítása adja.

Miért kell hogy nagyobb figyelmet kapjon a két kultúra trágyázása?

A kérdés megválaszolásához nézzük meg, hogyan viszonyul egymáshoz az őszi búza, az őszi árpa és a tritikálé fajlagos tápelemigénye (1. ábra). Jól látható, hogy mind a három növény nitrogén- és káliumigényes, foszforigényük pedig közepes. Ne feledjük azonban, hogy számos trágyázási kísérlet eredménye világít rá arra, hogy a kalászosok jól reagálnak a „friss”, azaz a könnyen felvehető foszfor őszi kijuttatására, mely jobb bokrosodást és intenzív mellékgyökérzet-képzést tesz lehetővé!

Ráadásul az őszi árpa és a tritikálé gyakran kerül foszforigényes kultúrák után, mint a repce, a napraforgó vagy esetenként más őszi kalászosok. Ezért a tervezett foszfor teljes mennyiségét ősszel alaptrágyaként juttassuk ki, és ha van rá lehetőség, tegyünk könnyen felvehető foszfort a magárokba is. Ne feledjük, a gabonafélék gyökérrendszere döntően a talaj felső 20-25 cm-es rétegében található, ezért a felvehető tápelemeknek is itt kell rendelkezésre állniuk! Ahol jobb a kálium- és közepesnél gyengébb a foszforellátottság, ott a nagyobb foszfortartalmú, foszfortúlsúlyos Genezis NPK 10-20-10 (13,8% CaO, 2,1% MgO, 5,7% S) vagy a Genezis NPK 4-24-24 (13,3% CaO) komplexeket érdemes használni (350-400 kg/ha dózisban).

Startertrágyázásra pedig a Genezis NP Gold Starter 10-48 mikrogranulátum (10% N, 48% MgO) áll rendelkezésre, mely a vetőgépre szerelt mikrogranulátum-szóróval kijuttatható. Beszéljünk kicsit többet a káliumról is, mivel az őszi árpának és a tritikálénak egyaránt nagy szüksége van rá! Az árpa fajlagos tápelemigénye N 27 kg/t, P2O5 10 kg/t, K2O 26 kg/t. A hangsúly egyértelműen a káliumon van, ami a megdőlésre hajlamos árpa esetében a jobb szárszilárdság és egyben a jobb télállóság záloga. A tritikálé fajlagos káliumigénye (K2O 24 kg/t) alig marad el az őszi árpáétól, és hozzá hasonlóan a nagyobb adagú káliumtrágyázást szintén meghálálja.

Különösen fontos a jó káliumellátás a jó humusz-, de gyengébb káliumellátottságú, kötöttebb talajokon. Ezért káliumtúlsúlyos, egyben az őszi fejlődéshez szükséges nitrogénmennyiséget és kalciumot is tartalmazó Genezis NPK 8-16-24 (9,3% CaO + 4,7% S) műtrágyát juttassuk ki megfelelő dózisban (350-400 kg/ha). A nitrogént és a foszfort lehetséges NP-műtrágyával is pótolni. Amennyiben nagy mennyiségű káliumot kell pótolni, a Genezis K40 (40% K, 10% CaO + 7% MgO) jelenti a megoldást. Magas dolomittartalmának köszönhetően mészindexe gyakorlatilag nulla, használatával nem savanyodik a talaj. Kálium-, kalcium- és magnéziumtartalma révén hozzájárul a jó szárszilárdság, valamint a biotikus és abiotikus stresszel szembeni ellenálló képesség kialakításához. Mindkét kultúra érzékeny az őszi nitrogénellátásra. Az 1. ábrából látható, hogy bár a búza nitrogénigénye a legnagyobb, az őszi árpa és a tritikálé szorosan követi. Nem érdemes tehát a nitrogénnel spórolni. Ezenfelül, ha nagyobb mennyiségű szármaradvány kerül bedolgozásra, az megnöveli a kultúra alá kijuttatandó nitrogén mennyiségét (8 kg N/t elővetemény főtermésre vetítve). A hazai gyakorlatban a számított nitrogénadag 20-30%-át (30-50 kg/ha) juttatjuk ki ősszel. Ennél nagyobb őszi dózis mellett az állomány túlfejlett lesz, télállósága és ellenálló képessége romlik, különösen az árpa lehet fogékony a lisztharmat- és a fuzáriumfertőzésre. A nitrogén jellemzően egy menetben a komplex készítményekkel kerül ki, azonban nagyobb nitrogénigény esetén a magágyba dolgozott Genezis Pétisó (27% N + 7% CaO + 5% MgO) a megoldás! A gyorsan ható nitrát és a lassabban ható ammóniumionok mellett a Pétisó kiváló kalcium- és magnéziumforrás is egyben. A granulált formulának köszönhetően a Pétisóból a nitrogén feltáródása elnyújtott, így biztosítva az őszi bokrosodás nitrogénigényét, valamint az őszi búzáéval gyakorlatilag azonos kalcium- és magnéziumszükségletét.

www.genezispartner.hu

(x)