Az informatika lehet a mezőgazdaság és az élelmiszeripar megmentője

A természeti katasztrófák nagyban veszélyeztetik és károsítják az agrár-élelmezési rendszereket. A fejlett technológiai megoldásokat ezek csökkentéséhez is alkalmazni lehetne. A mezőgazdaság ugyanis kénytelen elnyelni a pénzügyi veszteségek és károk nagy részét, amelyet az egyre gyakoribb és intenzívebb természeti katasztrófák okoznak. Az informatika segíthet a mezőgazdaság és az élelmiszeripar biztonságosabbá és tervezhetőbbé tételében.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szakértői állapították meg, hogy soha a történelemben nem fenyegette ennyi veszély az agrár-élelmezési rendszereket. Óriási tüzek, extrém időjárás, sáskajárás és biológiai veszélyek és a koronavírus járvány hatásai. Ezek megjelenése nem csupán emberéletekbe kerülhet, de megélhetéseket, szakmákat és iparágakat is tönkretehet. Súlyos, generációkon átívelő gazdasági következményekkel járhat családok, közösségek, országok, de akár egész kontinensek esetében - idézte a FAO jelentését a Computerworld.

Túl gyakori természeti katasztrófák

A tanulmány szerint napjainkra a természeti katasztrófák gyakorisága megháromszorozódott az 50-60 évvel ezelőtti adatokhoz képest. Aránytalanul nagy részük, 63 százalék sújtja a mezőgazdaságot. A fennmaradó részen az ipar, kereskedelem és a turizmus osztozik. A legkevésbé fejlett és az alacsony- és közepes jövedelmű országok a leginkább károsultak. 2008 és 2018 között a természeti katasztrófák a fejlődő országoknak több mint 108 milliárd dollárba kerültek a kiesett termény és haszonállat-termelés miatt. Ezek különösen érzékenyen érintik a helyi kistermelők és családi gazdálkodók, állattartók és halászok megélhetését. A vizsgált időszak során Ázsia volt a leginkább érintett kontinens 49 milliárd dollár veszteséggel. Utána következett Afrika 30 milliárd dollárral, valamint Latin-Amerika és a Karibi-térség 29 milliárd dollárral.

"A COVID-19 járvány okozta felfordulás további családokat és közösségeket hoz aggasztó helyzetbe," - fogalmazott a FAO főigazgatója Csü Tong-jü a kiadvány előszavában. "A katasztrófák átható következményei azonnali válaszért kiáltanak, hogy jobban megérthessük a kiterjedésüket és dinamikájukat, és integrált, újszerű módon csökkenthessük hatásukat."

A katasztrófák és válságok mezőgazdasági és élelmezési hatásáról szóló 2021-es FAO tanulmány 457 természeti eseményt vizsgált 109 országban a világ minden pontjáról.

A legnagyobb agrár- és élelmiszeripari fenyegetések

A FAO szakértői szerint az aszály a termelés-veszteségek legfőbb oka. Ezt az áradások, a viharok, a betegségek és a kártevők, majd a bozóttüzek követik a sorban. Az alacsony- és közepes-jövedelmű országokban az agráriumban jelentkező károk több mint harmadát a szárazság okozta, 37 milliárd dolláros veszteséget eredményezve. Az aszálykárok szinte csak a mezőgazdaságban éreztetik hatásukat, hatásuk 82 százaléka az agráriumban jelentkezik.

A növényi és állati kártevők, betegségek és fertőzések is fontos problémává léptek elő. Ezek felelnek a növénytermesztésben és állattenyésztésben jelentkező károk 9 százalékáért, ami a jövőben még magasabb lehet, tekintve a 2020-ban kezdődött súlyos sáskajárást.

Eközben a koronavírus járvány további terhet jelent az agrár-élelmezési rendszereknek, felnagyítva meglévő rendszerszintű problémákat és károsítva életeket, megélhetéseket és gazdaságokat szerte a világon - írták.

Élelmezésbiztonság a katasztrófák korában

A természeti és egyéb katasztrófák a gazdasági veszteségeken túli következményekkel is bírnak az élelmezésbiztonság és a táplálkozás szempontjából. A FAO tanulmány az első, amely foglalkozik a gazdaságban megjelenő kár táplálkozási hatásával. Becslések szerint a fejlődő országok 2008 és 2018 között a termeléskieséssel együtt 6,9 billió kilokalóriát is veszítettek naponta, ami 7 millió felnőtt ember éves kalóriaigényének felel meg. Latin-Amerikában és a Karibi-térségben ugyanezen időszak alatt egy főre vetítve 975 kcal semmisült meg (a napi szükséglet 40 százaléka). Ez az érték Afrikában 559, Ázsiában 283 kcal.

A reziliens jövő lehetséges

Az ellenállóképesség és a kockázatcsökkentés (vagyis főként a megalapozott döntésekhez szükséges adatgyűjtés és -elemzés) támogatása kiemelten fontos annak biztosításához, hogy a mezőgazdaság is hozzá tudjon járulni a fenntartható jövőhöz, áll a FAO tanulmányában. Az innováció, mint a távoli érzékelő berendezések, a térinformatika, a drónok és a robotok, a mesterséges intelligencia jelentős potenciállal bíró adatgyűjtő eszközök, melyeket a katasztrófaveszély csökkentéséhez is be lehetne vetni. Ezek az informatikára alapuló megoldások a hatékony döntéshozatalon és irányításon túl kulcsfontosságúak a köz- és a magánszféra közötti partnerségek erősítéséhez és a mezőgazdaság kitettségének csökkentéséhez.