Az időjáráson kívül a munkaerőhiány a spárgatermesztésnek is mumusa

Minden idők legkésőbbi spárgaszezon-indulása az idei. A takaratlan zöld sípok időben kibújtak ugyan a talajból, a mínusz 1-2 fokos hajnalokon azonban elfagyott a csúcsuk. A halványított spárgát ugyancsak a szokásosnál később kezdték szedni Kecskemét-Borbáson – tájékoztatott Gulyás János, a Bács-Zöldért Zrt. igazgatója.

A cég több mint 30 éve termeszt spárgát, jelenlegi 50 hektáros ültetvényükből 45 hektár a zöldspárga, a maradék öt hektáron pedig a bakhátak fekete-fehér fóliatakarásával termesztenek halványított sípokat.

A Bács-Zöldért Zrt. spárgából 60-40 százalékban dolgozik hazai és exportpiacra. Április végén azonban még csak itthoni partnereiknek, áruházláncoknak szállítottak – írja a magyarmezogazdasag.hu.

Kinyújtanák az értékesítési időszakot

A tavalyinál mintegy 10-15%-kal kapnak többet ugyan a spárgáért, de ez nem fedezi a termesztési költségek drágulását.

Hiszen az input anyagok, az energia ára az egekbe szökött, és a munkabér is nőtt. Nem beszélve arról, hogy már két hónapja öntözik a spárgát a csapadékhiány miatt. A későbbi szezonkezdetet igyekeznek idén is az értékesítési időszak kinyújtásával ellensúlyozni. Tavaly sikerült június végéig a piacon maradni, bíznak benne, hogy idén is kitart nyár közepéig a fogyasztók spárga iránti igénye, és remélhetően pénzük is lesz rá.

A kiszámíthatatlan időjáráson kívül a munkaerőhiány a kertészet, így a spárgatermesztés mumusa is. Pontosabban minőségi munka végzésére képes dolgozóból van mind kevesebb.

Bár a cég a termékszerkezetéből (50 hektár spárga, 25 hektár szabadföldi paprika, 120 hektár gyümölcsös) adódóan egy évben 7-8 hónapig tud munkát adni, egyre nehezebb megtalálni és megtartani a megbízható dolgozókat.

Csal 10 százalék a környékbeli munkavállaló

Még úgy is, hogy évtizedek óta visszajáró erdélyi munkavállalókat foglalkoztatnak, a környékről legföljebb a munkavállalók 10 százaléka érkezik. A dolgozók egy része ugyanis kiöregszik, az utánpótlás pedig bizonytalan.

A bérköltség növekszik, a hatékonyság azonban inkább romlik, sok energiát kell a betanításra fordítani, mondta Gulyás János.

Márpedig hektáronként 1,5 emberre van szükség csak a zöldspárga szedéséhez, és kell munkaerő a válogatáshoz, csomagoláshoz is. Ráadásul elkezdték a 25 hektár szabadföldi paprika ültetését is, ugyancsak háromhetes késéssel, miközben hajnalonként a gyümölcsöst kellett védeni a fagytól.

Könnyíthetne a helyzeten a spárgaszedés gépesítése, hiszen már kínálnak ilyen gépeket, a szakember szerint azonban azok gazdaságos üzemeltetéséhez még az 50 hektáros felület is kevés. 

Meghirdették viszont a szedd magad mozgalmat, amelynek keretében az egész országból várják a gyümölcsöt és spárgát szerető fogyasztókat.

Áfa, árrés

Gulyás János szerint a klímaváltozáson kívül a munkaerőhiány, no meg a külföldi termelőkkel szemben versenyhátrányt okozó 27 százalékos áfa és a magas kiskereskedelmi árrés egyaránt hozzájárul a friss zöldség-gyümölcs hazai termesztésének szűküléséhez.

A 120 hektáros gyümölcsösük fagyvédelmére idén az előző két évhez hasonlóan több mint 20 millió forintot költöttek, és majd csak a természetes gyümölcshullás után derül ki, hogy ez mennyire érte meg. 

Az általános forgalmi adó pedig nálunk a legnagyobb az Európai Unióban, miközben több országban tovább csökkentették az élelmiszerek áfáját. A tavaly év végén az EU pénzügyminiszterei által megszavazott direktíva hatályba lépésétől pedig akár 0% is lehet majd az áfa. Emellett arra is van példa az EU-ban, hogy a kiskereskedelmi árrést maximalizálták 25 százalékban.