Az enyhítés hatására 1,5 millió hektárral lesz nagyobb az Európai Unió mezőgazdaságban művelt területe

Egyre súlyosabb feszültséget okoz az Európai Unió legfejlettebb tagállamaiban a bizonytalanná váló élelmezésbiztonság és a klímaváltozás. Az OECD szerint a jelenlegi szabályozás mellett is érdemben csökken az évtized végére a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátása. Az Európai Bizottság a fenyegető élelmiszerválság miatt tovább lazít a Közös Agrárpolitika (KAP) szabályain. Ez a szántóföldi vetésforgóval és a szántóföldeken található, nem termelési célú jellegzetességek fenntartásával kapcsolatos szabályoktól való ideiglenes, rövid távú eltérésre vonatkozik.

A Világgazdaság cikke szerint erősödnek az Európai Unióban azok hangok, amelyek szerint az orosz–ukrán háború miatt kialakult globális élelmiszerválság leküzdése érdekében – átmenetileg – engednie kell az Európai Uniónak a klímacélok elérése érdekében hozott szigorú Közös Agrárpolitikai szabályokon. Több szakmai, zöld szervezet elfogadhatatlannak tartja, hogy a 2030-ig és 2050-ig megfogalmazott ambiciózus klímacélok sérüljenek, és a mezőgazdaság kisebb mértékben járuljon hozzá ehhez a folyamathoz - írta a lap.

Enyhít a szabályokon az élelmiszerbiztonság megvalósítása érdekében az Európai Unió

Az Európai Bizottság a fenyegető élelmiszerválság miatt tovább lazít a Közös Agrárpolitika (KAP) szabályain. Ez a lépés a szántóföldi vetésforgóval és a szántóföldeken található, nem termelési célú jellegzetességek fenntartásával kapcsolatos szabályoktól való ideiglenes, rövid távú eltérésre vonatkozik.

A lazítás hatására mintegy 1,5 millió hektárral nőhetnek az európai uniós termőterületek.

A termőföldek arányának változása az ellenkező előjellel is megtörténhet, Hollandiában elképesztő állapotok között tüntetnek a gazdálkodók egy környezetvédelmi céllal bevezetni tervezett módosítási terv miatt.

A termőterületek csökkentésének terve heves válaszokat eredményezett Hollandiában

A 2030-ig terjedően megfogalmazott brüsszeli stratégiák szerint viszont ennek pont az ellenkezőjét kellene tenniük a tagállamoknak: jókora területet kivonni a termelésből a biológiai sokféleség megvédése érdekében. Magyarországgal és a régió államaival ellentétben Nyugat-Európa legfejlettebb gazdaságaiban egyre nagyobb feszültséget okoz a kormányoknak a gazdák megélhetését veszélyeztető környezetvédelemre alapozott szemlélete. Ahogy a portál is beszámolt róla, a holland kormány átlagosan 40 százalékkal szeretné mérsékelni a mezőgazdaság nitrogén-oxid- és ammóniakibocsátását, a természetvédelmi területek közelében pedig mintegy százszázalékos kibocsátáscsökkentést ír elő.

Trágyával is üzentek a holland politikai vezetésnek

Ez a radikális mérséklés az állatállomány akár 30 százalékos csökkentésével járna, mintegy 12 ezer holland állattartótelepet érintene, nagy részük csődbe menne. A holland gazdák ezért ismét országszerte utakat zártak le, a főutakra trágyát öntöttek, és égő gumiabroncsokkal bénították a forgalmat. 

A Time beszámolója szerint  a holland termelők melletti szolidaritási akciókat szerveztek több államban is, például Kanadában és Németországban. Hollandia, annak ellenére, hogy kis területű ország, a világ egyik legnagyobb élelmiszer-termelője és -exportőre, köszönhetően az intenzív, vertikális termelési szerkezetnek - írták.

Eltérő német vélemények

A német kormánykoalíción belül is eltérnek a vélemények a zöld tervek felfüggesztéséről. Németország a szövetségi parlamenti választások után átalakította KAP-stratégiai tervét, ám a dokumentum nem számolt az orosz–ukrán háború hatásaival. A vita forrása, hogy KAP-stratégiai terv környezeti céljai várhatóan nem teljesülnének, ha a parlagon hagyott területeken engedélyezné a kormány a magasabb hozamok érdekében a termelést. A döntéshozók ugyanakkor elismerik, hogy szükség van a hozamnövelésre a globális válság elkerülése érdekében - írták.

Klímakímélőbb lesz a mezőgazdaság

Az innovációnak köszönhetően Európában az évtized végére számottevően csökken a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátása. Ez a visszaesés jelentős hozamnövekedés mellett következne be. 2031-re az üvegházhatású gázok termeléshez viszonyított kibocsátása 8,3 százalékkal lenne alacsonyabb a 2019–2021-es bázisidőszakhoz képest – állapította meg 2030-ig szóló globális előrejelzésében az OECD.

Ezek az előnyök

A nemzetközi szervezet szerint Európa mezőgazdaságán belül némileg nő a növénytermesztés és csökken az állattartás súlya, és a hozamok is tovább nőnek a következő években - írták. Az állatállomány genetikai változása és az újfajta takarmányok segítik a hozamnövekedést, ezzel együtt a környezetterhelés is csökken. 

Az OECD az előrejelzésében ráadásul a jelenlegi, a jövő évtől életbe lépő új Közös Agrárpolitikához képest lazább éghajlati elvárásokat tartalmazó szabályokat vette alapul.

Kiemelték, hogy Ukrajna és Oroszország háborúja az egész évtizedet meghatározhatja, súlyos bizonytalanságot hozva Európába és Közép-Ázsiába. A globális kereslet ugyanakkor évről évre tovább nő az Európában megtermelt élelmiszerek és alapanyagok iránt - számolt be róla a cikk.

Változó helyzet a világban

A fejlődő országokban az élelmiszertermelés erős növekedése várható, ami nagyobb károsanyag-kibocsátással jár, mint az európai visszaesés, vagyis a globális klímacélok eléréséhez kevés az európai zöld átmenet. Összességében a fejlődő országokban jókora állatállomány-növekedéssel számol a szervezet. A folyamat ezekben a térségekben a károsanyag-kibocsátás növekedésével jár, ám ezt meghaladó mértékben nő a mezőgazdaság kibocsátása - írta a cikk.