Az ENSZ-javaslat szerint hús helyett sáskát és lisztkukacot kellene enni

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint viszonylag rövid időn belül le kell szoknunk a húsevésről. Az ok, hogy 2050-re a hús ugyanolyan luxuscikknek minősül majd, mint ma a kaviár. Jelenleg az európai és észak-amerikai lakosság fejenként évente átlagosan 80 kilogramm húst fogyaszt – miközben 20 évvel ezelőtt a fogyasztás mindössze 50 kiló volt –, Indiában és Kínában viszont az évi húsmennyiség fejenként mindössze 25 kilogramm, ám előrejelzések szerint itt is jelentősen növekedni fog. Az élelmezési kihívásra megoldást az entomofágia, a rovarok fogyasztása jelenthetne.

A Maszol.ro portál számolt be róla, hogy a hollandiai Wageningen Egyetem entomológusa, Arnold van Huis szerint a mezőgazdaság képtelen lesz lépést tartani ezzel az igénynövekedéssel. Jelenleg a megművelt területek 70 százalékát a legelők teszik ki, a mezőgazdasági termelés további növekedéséhez pedig további erdőket kellene kiirtani, miközben az állattenyésztés világszinten már most is egyike a legszennyezőbb gazdasági ágazatoknak. Az üvegházhatást okozó széndioxid 20 százaléka innen származik. Előrejelzések szerint pedig 2050-re legalább 465 millió tonna húsra lenne szükség, ami kétszerese a 2000-es szintnek. Ennyi húsnak a megtermelése pedig környezeti katasztrófához vezethet. Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottságának vezetője, Rajendra Pachauri már 2008-ban figyelmeztetett a húsfogyasztás csökkentésének szükségességére. Szerinte hetente már egyetlen húsmentes nappal jelentősen csökkenthető lenne az üvegházhatás.

Az ENSZ táplálkozástudományi szakemberei szerint a megoldást az entomofágia, a rovarok fogyasztása jelentené

Világszerte ma is nagyjából 2 milliárd ember fogyaszt rovarokat és lárvákat. A világszervezet szerint a rovarfogyasztással a fejlődő országokban gyakori alultápláltság ellen is fel lehetne venni a küzdelmet. Mivel a rovarok nem csupán egészséges zsír- és fehérjeforrások, de mindenütt megtalálhatók, így könnyen elérhető és olcsó tápláléknak számítanak.

Sok esetben viszont meghaladhatja az 50-60 százalékot is. A rovarok aminosavak tekintetében is megfelelő tápláléknak számítanak, hiszen lizin-, treonin-, triptofántartalmuk csaknem minden esetben kielégítő. Ugyanakkor gazdagok ásványi anyagokban, vasban, cinkben, foszforban, továbbá a B2 vitaminban. Zsírtartalmuk nagyon alacsony. Eddig 1900-nál is több ehető rovarfajt azonosítottak, ezek 31 százaléka bogár, 18 százaléka hernyó, 14 százaléka méh, darázs, hangya, 13 százaléka szöcske, sáska, tücsök, 10 százaléka kabóca és pajzstetű, 3 százaléka szitakötő, további 3 százaléka termesz, 2 százaléka légy, dongó, 6 százaléka pedig egyéb rendekhez tartozik.

Az első lépés

Az európai, észak-amerikai országokban a kulturális, pszichológiai tabun kívül semmilyen más észérv nem szól a rovarok fogyasztása ellen. Ám ezek leküzdése nem lesz könnyű. Ezért a forgalmazók olyan termékeket igyekeznek majd áruba bocsátani, amelyekben nem felismerhetőek a rovarok. Először húsgombócok, rovarlisztből készült tészták formájában, vonzó csomagolásban.