A talajok harmadát már nem lehet művelni, a metánkibocsátást pedig csökkenteni kell

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) átfogó élelmezési és klímavédelmi akciótervet mutatott be a világszervezet idei éghajlatváltozási csúcstalálkozóján (COP28), az Egyesült Arab Emírségek egyik városában, Dubajban. A célok között szerepel, hogy 2025-ig 150 millióval csökkentsék az éhező emberek számát, és 2030-ig megállítsák mindenütt az erdőirtást és az illegális halászatot. Ezen kívül a kidobott, de még felhasználható élelmiszerek mennyiségének 50 százalékos csökkentésére is törekednek. A mezőgazdaságban a metánmennyiség csökkentése szerepel 2030-as célként. 

Dirk Messner, a német környezetvédelmi hatóság vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy az üvegházhatású gázok 16 százaléka metán, amely csaknem 30-szor nagyobb hatással van a felmelegedésre, mint az utóbbi évtizedekben legnagyobb bűnösnek kikiáltott szén-dioxid - írta az MTI közleménye. A mezőgazdaságban az üvegházhatást okozó - főleg szarvasmarhák és juhok által kibocsátott - metánmennyiség 2020-as szintjéhez viszonyított 25 százalékos csökkenés szerepel 2030-as célként. 

Az ENSZ adatai szerint 2022-ben világszerte mintegy 735 millió ember számított alultápláltnak, hozzávetőleg 3,1 milliárd embernek pedig nem jutott egészséges táplálék - hangzott el a COP28 rendezvényen.

Csökken a hasznosítható talaj kiterjedése

A témához kapcsolódóan olvastuk azt is, hogy a termőtalaj riasztó ütemű csökkenésére hívta fel a figyelmet az ökológiai kutatóintézet a talaj világnapja alkalmából.

Az egészséges talajok fontosságára, a termőtalaj riasztó ütemű csökkenésére hívja fel a figyelmet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a talaj világnapja alkalmából közölt közleményében.

"Talajaink veszélyben vannak, többek között a terjeszkedő városok, az erdőirtás, az erózió, a szennyezés, a túllegeltetés, az éghajlatváltozás és az ebből következő extrém időjárási jelenségek miatt. A nem fenntartható földhasználat és mezőgazdálkodási gyakorlatok következtében a termőtalajt riasztó ütemben veszítjük el: a ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) globális adatai szerint, míg a talajképződés nem haladja meg az átlag 1 tonna/hektár/év mennyiséget, a talajerózió mértéke 30-100 tonna/hektár/év" - áll az ÖMKi MTI-hez eljuttatott közleményében.

A talajok harmada már alkalmatlan a művelésre

Felhívták a figyelmet arra, hogy világszerte a talajok mintegy harmada már nem használható mezőgazdasági termelésre, mert a helytelen használat, az erózió, esetenként a szikesedés, a szerkezetromlás, a savanyodás, valamilyen szennyeződés vagy éppen a tápanyagok kimosódása miatt degradálódtak. Becslések szerint a talajromlás gazdasági költsége az Európai Unió számára évente több 10 milliárd eurós nagyságrendű - írták.

"A talajromlás élelmiszerhiányt, magasabb élelmiszerárakat, hosszabb távon pedig az életünk fennmaradásához szükséges ökoszisztémák pusztulását okozza. Sem a Föld növekvő népessége és élelmiszerigénye, sem pedig a többi faj védelme miatt nem engedhetjük meg magunknak ezt a mértékű leromlást" - hangsúlyozzák az ökológusok.

A talaj a Földön élő fajok közel 60 százalékának ad otthont, nagy mennyiségű szenet és vizet tárol, és az élelmiszertermelés 95 százalékát biztosítja. Két-három centiméter termőtalaj kialakulása akár 1000 évig is eltarthat, ezért emberi léptékben számolva a talaj nem számít megújuló erőforrásnak. A közlemény szerint egy gramm talajban akár 10 milliárd élőlény is megtalálható. Ez több, mint ahány ember él a bolygón. Ráadásul a mikroszkopikus élőlényeknek mindössze 1 százalékát sikerült eddig beazonosítani - jegyzik meg.

Széntárolás és talajmegőrzés 

Hozzáteszik, hogy a talaj több szenet tárol, mint a légkör, valamint a világ összes növénye együttvéve (az erdőket is beleértve). Az egészséges talaj segíthet megelőzni az árvizeket és enyhíteni az aszály hatásait: hektáronként akár másfél olimpiai úszómedencényi vizet képes tárolni. A talajnak így nem csak az élelmiszer-ellátásunkban, de az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is kiemelt szerepe van.

A közlemény kiemeli, hogy az ökológiai gazdálkodásban kiemelt szerepe van a talajban rejlő erőforrások fenntartható kezelésének. Az ökológiai gazdálkodás alapvető célkitűzése a talajegészség megőrzése, a hosszú távú talajtermékenység fenntartása, amelynek eléréséhez a biogazdák többféle jó gyakorlatot alkalmaznak - mutatnak rá.

Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője beszámolt arról, hogy a kutatóintézetben évek óta folytatnak talajműveléssel kapcsolatos vizsgálatokat. 

"A szári Csoroszlya Farm területén például agronómiai és talajművelési kísérleteket végzünk, 2021 óta. Első eredményeink megmutatják, hogy a talaj biológiai paraméterei, vagyis a talajélet gyorsan reagál a művelési mód megváltoztatására" - magyarázta az ügyvezető. Elmondta azt is, hogy idén a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézettel és a Miskolci Egyetem Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézetével együttműködésben geofizikai vizsgálatokat indítottak a talajművelés hatásainak hatékonyabb mérése érdekében.

A talaj egészséges működésének fenntartásához a kutatóintézet szakemberei tanácsokat is adnak, ezekről az ÖMKi honlapján érhető el bővebb információ.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO által támogatott Talaj világnap (WSD -World Soil Day) célja, hogy felhívja a figyelmet az termőtalaj fontosságára, és támogassa a talajban rejlő erőforrások fenntartható kezelését - írták.