Az allergia és az étkezés miatt is fontos az ősgabonák beltartalmi értéke

Egyes ősgabonáknak kiemelkedő a beltartalmi értékük és könnyebben tolerálják őket az ételérzékeny fogyasztók – hívta fel rá a figyelmet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) közleménye. A hazai termelésű, ökológiai művelésben aratott gabonák értékeire hívták fel a figyelmet a kenyér világnapja és az élelmezési világnap alkalmából. A kutatási eredmények azt is alátámasztották, hogy különösen az alakor tartalmaz potenciális allergéneket kisebb mennyiségben, mint a közönséges búza.

Bár a búzából készülő kenyér étkezésünk egyik alapja, sajnos egyre több ember tapasztal problémát a fogyasztása során - írták. Magyarázatuk szerint az okokat a feldolgozott élelmiszerek mellett elsősorban a búzában található fehérjék között kell keresni, amelyekre a negatív reakciók (cöliákia, azaz búzaallergia, valamint a nem cöliákiás gluténérzékenység) visszavezethetők. Ezért is foglalkozik egyre több tudományos kutatás azzal, hogy milyen különbségek vannak a különböző búzafajták allergizáló és intoleranciát okozó hatásai között.

Mint írják, a legújabb kutatási eredmények alátámasztják, hogy egyes búzafajoknak kiemelkedő a beltartalmi értéke és könnyebben tolerálják őket az ételérzékeny fogyasztók.

Egy, a Nature című folyóiratban megjelent friss publikáció szerint, amelyben öt különböző - ősi és modern - búzafajt vizsgáltak, az egyes búzafajokban legalább 2540 fehérjét lehet azonosítani és a fehérjék lehetséges allergiás hatása között jelentős különbségek vannak. Több, fontos szerepet játszó búzafehérje mennyiségét elsősorban a genetika és nem a környezeti tényezők határozzák meg, ami lehetővé teheti a jövőben a búzatermelők és feldolgozók számára az ideálisabb, kevésbé allergizáló fajok és fajták kiválasztását.

Az eredmények azt is alátámasztották, hogy különösen az alakor kisebb mennyiségben tartalmaz potenciális allergéneket, mint a közönséges búza.

Az ősgabona fajtatesztek és termékfejlesztés részletei itt találhatóak.

Adatbázis gyűjti az információkat

A közleményben kitérnek arra, hogy az ÖMKi, ahol több mint nyolc éve foglalkoznak az ősgabonákkal, létrehozott egy gazda-molnár-pék adatbázist, amelynek célja, hogy a termelők és a termékpálya további szereplői könnyebben egymásra találjanak, és ezáltal minél több pékségbe és háztartásba eljuthasson az egészséges, szermaradványoktól mentes bio búzaliszt.    

Emellett az ÖMKi 2012 óta folytat üzemi, úgynevezett on-farm kísérleteket annak érdekében, hogy a magyar gazdák a területükhöz legjobban alkalmazkodó, jó hozamú gabonákat termeszthessék ökológiai minőségben.

A közlemény szerint a kutatómunka fontos lépéseként, 2020-ban bejelentettek egy új, országos kisparcellás ökológiai őszi búza fajtateszt-hálózat indítását, amelynek eredményeit nemrég publikálták a szakemberek.

A kenyérfogyasztás adatai

Ma Magyarországon egy ember évente átlagosan 44,5 kilogramm kenyeret fogyaszt. Közép-Magyarországon ennél kevesebbet, évente 36 kilogrammot, míg a Dél-Alföldön jóval többet, 58 kilogrammot fogyasztanak. A kenyér minősége ezért is kiemelten fontos népegészségügyi kérdés - írták.