Aggasztó károk keletkeztek a növénytermesztésben

Növénytermesztés szempontjából igen rendhagyóan indult az első félév időszaka, hiszen hajnali fagyok sújtották a növényeket, illetve két hónapig tartó aszály okozott károkat a várható termésmennyiségben. A jelenlegi esők későn érkeztek néhány növény esetében, illetve ezek a heves esőzések is károsíthatják a növényeket.

Petőházi Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) osztályelnöke ismertette, hogy a szántóföldi növénytermesztésre a téli időjárás sem volt pozitív hatással, ugyanis nem volt hóborítás, illetve az enyhe idő következtében a kártevők és kórokozók száma sem csökkent túlzott mértékben. A tavasz a szokottnál korábban érkezett, illetve hosszú száraz időszakot hozott magával, amely az őszi vetésű kultúrák számára volt káros. Az elmúlt napok időjárása 30-80 mm esőt hozott magával, ez azonban több helyen is 20-30 mm körüli intenzitással esett óránként, amely szintén károkat okozott néhány helyen - olvashatjuk a NAK oldalán.

Az eső ugyan a hosszabb érésű gabonák szemtelítődésében segíthet, viszont a repceállományok állapotán már nem tud mozdítani, így a repce termésmennyiségében akár 30 százalékos kieséssel is lehet számolni. Búza esetében közepes termésre van kilátás, az aratás pedig hagyományos időpontban, Péter-Pál napja körül indulhat meg a kora őszi árpák vágásával. A kapás növényeknek jót tett a csapadék, de a napraforgó növényvédelmi munkálataiban okozott fennakadásokat.

Mártonffy Béla, a NAK kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke is kiemelte, hogy a kertészeti kultúrák számára is kedvezőtlen az elmúlt hónapok időjárása. Az enyhe tél ebben az esetben sem pusztította túlzottan a kártevőket és kórokozókat, a korai tavasz miatt pedig a gyümölcsfáknál megindult a rügyképződés. A gyümölcsfák virágzási időszakában azonban szinte hetente érkeztek hajnali fagyok, amelyek minden gyümölcsfát károsítottak, ezért a megszokott termésmennyiség felére lehet csak számítani idén gyümölcsből, ami 500 ezer tonnára tehető. A mostani csapadékos és hűvös időjárás a szamóca érését is vontatottá teszi, a cseresznye és meggy esetében pedig minőségromlást idézhet elő, ugyanis a gyümölcsök megrepednek.

A szabadföldi zöldségkultúrákban a tavaszi aszály késleltette a mag kelését és a palánták fejlődését, ezért, illetve a hűvös éjszakák hőösszeg-hiánya miatt az átlagosnál 7-10 nappal később érnek a növények. Ez bizonyos kultúrák esetében hátráltató tényező lehet a másodvetések szempontjából, viszont a mostani esőzések a szántóföldi zöldségekre pozitívan hatnak, és részben ellensúlyozhatja is a korábbi hónapok aszályának hatásait.