A tökéletes pálinkafőzés három titka

Az igazán jó pálinka elkészítése művészet. Sok mindenre oda kell figyelni, ugyanakkor van három olyan terület, ahol érdemben eldőlnek a dolgok. Itt lehet jelentős mértékben javítani vagy éppen rontani a pálinkafőzés során produkált minőségen. Az egyik ilyen elem a magozás, a másik a pálinka metanoltartalmának megfelelő beállítása, míg a harmadik a szeszpára megfelelő hűtése.

A magozás, mire figyeljünk Nem biztos, hogy mindenki számára ismert, hogy a csonthéjas gyümölcsökből készülő pálinkáknál az elmaradt vagy rosszul történt magozás esetén a pálinkába a megengedettnél nagyobb mértékű hidrogén-cianid kerülhet - tudtuk meg a laboratorium.hu cikkéből. Ez komoly egészségkárosító hatású. Arra is oda kell figyelni, hogyan magozunk, mert egy rosszul beállított gép szétroncsolhatja a magokat. Ez rosszabb, mintha nem csinálnánk semmit. A cefrébe viszont ne adagoljunk élesztő-tápanyagként műtrágyát, mert abból a rákkeltő hatású etil-karbamát jöhet létre.

A pálinkafőzés mesterfogásai nem mindenki előtt ismertek

Folytassuk a metanoltartalommal Az egészségre szintén ártalmas lehet a pálinkák metanoltartalma, amelyet éppen ezért érdemes megvizsgáltatni. Míg az etil-alkohol (vagyis a „jó” alkohol) szervezetben történő lebomlása során acetaldehid keletkezik, amely ugyan okozhat rosszullétet, fejfájást, addig a metanolt a szervezetünk formaldehiddé alakítja. Ez utóbbi méreg, amely a megengedett egészségügyi érték felett vakságot vagy akár halált is okozhat. A metilalkohol-tartalom csökkentése nem egyszerű feladat, mivel az erjedés során keletkező nem kívánatos komponens a lepárlás során csak kismértékben választható el az előpárlattal vagy az utópárlattal. Ugyanis az alacsonyabb forráspontja ellenére a metil-alkoholnak az etanolhoz képest közel azonos az illékonysága a lepárlás során. Néhány tanács azonban segíthet abban, hogy kevesebb metil-alkohol kerüljön a fogyasztásra szánt pálinkába!

Ezek a következők:

• A cefre erjesztési hőmérsékletét tartsuk alacsonyan (16-18 Celsius fokon).
• A cefre pH-ját tartsuk alacsonyan (2,8-3 között).
• Az erjedés után azonnal főzzük ki a cefrét.
• A desztilláció során a részleges kondenzáció mértékét befolyásoló deflegmációs hőmérsékletet ne tartsuk túl alacsonyan, mert a tapasztalatok szerint az erőteljes deflegmáció magasabb metil-alkohol tartalmat eredményez, mint a kevésbé erőteljes deflegmáció. Sajnos az alkohol kihozatal a lepárlás során csökken a deflegmációs hőmérséklet emelkedésével, ezért ez a módszer a gazdaságosság mértékét is csökkenti, nem csak a metil-alkohol tartalmat.

A pálinkafőzés titka

Egy kutatás során különböző gyümölcsfajok (alma, körte, meggy, kajszibarack és szilva) jellemző illékony komponenseit (összességében 75-80 db vegyületet) vizsgáltak, és megállapították, hogy a lepárlás folyamán az egyes komponensek tipikus lepárlási jelleggörbéknek megfelelően kerülnek át a párlatba, vagyis jól csoportosíthatók annak alapján, hogy az elő-, közép- és utópárlati szakaszban milyen mértékben dúsulnak. A kulcsszó a deflegmáció, ami részleges kondenzációt jelent. Kiderült, hogy a lepárlási paraméterek változtatása révén tudatosan lehet alakítani a párlat összetételét, és a gyümölcskarakter ezáltal intenzívebben jelenik meg.

A jó pálinka készítésének legfontosabb feltételei a szüret megfelelő időpontjának kiválasztása, az utóérlelés körülményei, a hibátlan (kevés etil-acetátot eredményező) cefre, a nem túl erőteljes deflegmáció a főzés közben, valamint a több, legalább két részletben történő főzés, ahol az utópárlat-elválasztás környékén dúsuló vezéraromák mennyisége úgy maximalizálható a középpárlatban, hogy a sok vezéraromát tartalmazó, „szélesre” főzött, de utópárlatos jegyeket viselő főzés hibái eltüntethetők lesznek a teljesen tiszta főzés középpárlatával.