A magyar sertéstartók számára is komoly következményei lesznek a németországi sertéspestisnek - interjú

A Győr-Moson-Sopron megyei Fiatal Gazda Gazdakör elnökét, az Egyházasfalu környékén termelő Derdák Gábort kérdeztük arról, milyen hatásai vannak és lehetnek a nemrég Németországban is felbukkanó afrikai sertéspestis betegségnek a magyar sertéságazatra. Kitértünk a húspiacon várható változásokra, a kínai ASP-helyzetre, a felvásárlók és a kereskedők reakcióira, valamint az állattartók részére rendelkezésre álló megoldásokra is.

Milyen kimenetele lehet a Németországban talált ASP-fertőzésnek a hazai sertéstartók számára?

A német és magyar gazdaság között az alátenyésztés terén is szoros kapcsolat figyelhető meg. A malac és hízó értékesítési árakat egyaránt a német tőzsdei árhoz kötik a felvásárlók. Így az ott keletkező problémák azonnal éreztetik hatásukat hazánkban is. Az Európai sertéstartásról összességében elmondható, hogy túltermelés jellemzi. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy Németországot Spanyolország megelőzte sertés állatlétszámot tekintve. Magyarország állatállományához viszonyítva 10-11-szer nagyobb volumenű mindkét állam termelése külön-külön is. Úgy vélem, az ASP nem feltétlenül új helyzetet teremtett, sokkal inkább katalizálta a már meglévő problémákat.

Előfordulhat, hogy olcsóbbá válik a sertéshús a boltokban, mert a Kínába szánt termék feleslegként jelenik meg az európai, így a magyar piacon is?

Valószínűleg rövid távon okoz problémát, illetve biztosít teret spekulációnak. Ugyanakkor túlzott dömpingre nem számítok, hiszen Kína többségében fej, láb, farok, vese, bőr és máj termékeket vitt ki az európai piacról. A karaj, comb és egyéb termékek túlnyomó része eddig is az európai piacon maradt, amire volt felvevő kereslet. Továbbá nem elhanyagolható tény, hogy Kínában szintén jelen van az afrikai sertéspestis. Az ázsiai ország népessége a világon a legnagyobb. A hússzükségletüket csak exporttal kiegészítve tudják ellátni. Az állattartás jellegéből adódóan egyik pillanatról a másikra egyik ország sem képes megtöbbszörözni a termelés volumenét.

Így hosszú távon arra számítok, hogy az európai sertéshúst nem fogják mellőzni a kínaiak.

Hogyan reagáltak a felvásárlók és a kereskedők a helyzetre?

A 37. hétről a 38. hétre 12 eurót zuhant a malac tőzsdei ára. A 11. heti irreálisan magas 83 euró/malac árról a 39. hétre eljutottunk az irreálisan alacsony 27 euró/malac árhoz. A 40. heti 370 Ft/kg élő sertés felvásárlási már deficites a folyamatosan emelkedő gabonaárak miatt. A piaci folyamatok szélsőségesek és nehezen kiszámíthatóak.

Milyen segítségre számíthatnak a magyar sertéstartók?

A legfontosabb segítség, amit a saját gazdaságomban is igénybe veszek, a kedvező hitel. Ha nem lenne támogatott konstrukciójú Agrár Széchenyi kártya forgóeszköz hitelkeretem, az ilyen mélypontokat, mint a mostani, biztosan nem tudnám áthidalni, nem tudnám folytatni a gazdálkodást. Így kitartok, és bizakodok a termelői árak felértékelődésében.

Milyen biztonsági intézkedéseket szükséges megtenni a veszteség minimalizálására?

A bizonytalan helyzet miatt a sertés hizlalásunkat lecsökkentettük, az épületeket körülbelül 80 százalékos férőhely kihasználtsággal üzemeltetjük. Emellett a napi testtömeggyarapodás növelése helyett a fajlagos takarmány felhasználás vált a fő szemponttá. Jelenleg tehát az az elsődleges szempont, hogy hány kilogramm takarmányból tudunk 1 kilogramm élő súlyt előállítani. Magyarul minél kevesebb befektetéssel tudjunk jobb eredményt elérni.

Hogyan reagálhat a magyar élelmiszerpiac az ASP német megjelenésére?

Nyilván megnő a német eredetű sertéshúsok aránya a magyar boltok polcain. Azonban úgy gondolom, hogy ez egy rövid ideig tart majd. Sajnos a pillanatnyi extra profit lehetőségét megragadó kereskedők viselkedése sok állattartót fog tönkretenni. Hosszú távon ez az ország élelmiszer ellátását veszélyezteti. Gondoljunk csak a Covid-19 járvány berobbanásakor akadozó import szállítmányozásra. Mindenki nyugodt lehetett, hiszen az ország képes volt az önellátásra, a gazdák biztosították a szükséges élelmiszert a határokon belül.

Hat-e az agrárminiszter kérése a kereskedelmi láncokra, hogy továbbra is igyekezzenek hazai forrásból is húst vásárolni?

Nagy István miniszter úr egyből reagált a kialakult helyzetre, és mindent megtesz a gazdák megsegítéséért. Személy szerint bízom a kereskedelmi láncok jó belátásában. Azonban egy dolog felett úgy gondolom sokszor elsiklunk. Nem a kereskedelmi lánc dönti el, mi legyen a polcokon, hanem a vásárlók, akiknek az igényeit kielégítik.

Így tisztelettel kérem a kedves vásárlókat ezúton is, válasszák a magyar terméket.

Ez amellett, hogy a magyar gazdákat segíti, a környezetet is kíméli, hiszen nem több ezer kilométert utazik az áru. Emelet a vásárlónak is garancia a minőségre, hiszen a gazdák nagyon komoly szabályok szerint tartják az állatokat. A hazai állattartók, így a magyar sertéstartók us egy nagyon szigorú takarmányozási kódex előírásainak, illetve állategészségügyi szabályozásnak felelnek meg, így érdemes a magyar húst venni és enni.

Csurja Zsolt