A magyar pontytenyésztés ismereteit adjuk át Mexikónak

Együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Latin-Amerika vezető agrárkutatási hálózatának halászati kutatóintézetével, az INAPESCA-val. Az eseményen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is részt vett, aki elmondta, hogy Magyarország azokra a területekre összpontosít a nemzetközi gazdasági együttműködésben, ahol nem a mennyiség, hanem a szakértelem számít. Az élelmiszeripar és a mezőgazdaság ilyen kulcsterületek. A mexikóiak elsajátíthatják a sikeres magyar pontytenyésztés gyakorlati tudását.

A NAIK oldalának beszámolója szerint a miniszter bízik benne, hogy a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézete és a mexikói partner közötti, a technológiai transzferen és know-how-n (gyakorlati tudáson) alapuló együttműködés a földrajzi távolság ellenére sikeres és mindkét fél számára előnyös lesz.

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ részéről Dr. Balla István stratégiai főigazgató-helyettes elmondta, hogy a programban Magyarország a világviszonylatban is elismert magyar pontytenyésztési ismereteivel és technológiáival járul hozzá a mexikói pontytenyésztési- illetve ivadékellátási program minőségi fejlesztéséhez. A projekt segíti Mexikó állam tengertől távol eső területein a halellátás és a foglalkoztatottság növelését azzal, hogy a régió kis, családi gazdaságai számára biztosít majd minőségi pontyivadékokat.

A HAKI és INAPESCA között létrejövő együttműködési megállapodás főbb területei a következők:

• Magas minőségű, biztonságos és minősített haltermékek előállítására irányuló kutatás a növekvő halfogyasztás kielégítésére;
• Haltermelési technológiák fejlesztése (multifunkcionális halgazdaságok, Intenzív Extenzív Kombinált -CIE rendszerek, Recirkulációs -RAS rendszerek) tekintettel a klímaváltozásra adandó válaszokra, a biológiai diverzitás fenntartására és a megújuló energiaforrások hasznosítására;
• Kutatási eredményekkel hozzájárulás az akvakultúra szakirányításához és jogi szabályozásához;
• A haltenyésztés és az akvakultúra fő fajainak genetikai javítása különös tekintettel a pontyra és a pisztrángra;
• Genetikai anyagok cseréje;
• A halkeletetés és ivadéknevelés létesítményeinek fejlesztése a vízkezelést szolgáló modern eljárások és berendezések alkalmazásával, a víz levegőztetésével és a menedzsment révén;
• Fenntartható takarmányellátás fejlesztése (alternatív állati fehérjeforrások alkalmazása).