A kölcsönös megfeleltetés leggyakoribb hibái

Egyes támogatások teljes körű kifizethetőségének feltétele a kölcsönös megfeleltetés követelményrendszerének teljesítése. Ennek részét képezi a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) előírásrendszere, illetve a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények (JFGK). A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az utóbbiakhoz kapcsolódó elvárásokat és a MÁK által jelzett gyakori hibák kerülnek ismertetésre.

Az előírások a gazdaság teljes területére vonatkoznak, tehát azokon a támogatható területeken lévő parcellákon is be kell tartani a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó követelményeket, amelyekre a gazdálkodó nem kért támogatást. Tábla egybeművelése esetén bármely meg nem felelés megállapítása az egybeművelésben részt vevő összes táblára vonatkozik. Az egybeművelt táblát hasznosító mezőgazdasági termelők egyetemlegesen felelnek az egybeművelt táblát érintő meg nem felelésért.

JFGK 1.: A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés elleni védelme

A szabályozás célja a nitrátérzékeny területeken lévő, mezőgazdasági forrásokból származó nitrátok kimosódásának csökkentése, mely a gazdálkodó érdeke is, azért, hogy a termésnövelő anyag helyben hasznosuljon, és ne távozzon talajvíz formájában, vagy a mélyebb talajrétegekbe. A követelmények minden esetben a nitrátérzékeny területekre vonatkoznak. A JFGK 1 előírásai a következő témakörökhöz kapcsolódnak:

Nyilvántartás-vezetés

Folyamatos nyílvántartást kell vezetni a nitrátérzékeny területen minden gazdálkodónak, nitrátérzékeny területen kívül pedig a magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végzőknek.

A szervestrágya-kijuttatás mennyiségi korlátozása

Mezőgazdasági területre évente szerves trágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kilogramm/ hektár értéket, amelyhez hozzá tartozik a legeltetés során állatok által elhullajtott trágya, illetve a szennyvizekkel, szennyvíziszapokkal és szennyvíziszap-komposzttal kijuttatott mennyiség is.

Lejtős területen történő trágyázás feltételei

Műtrágya 12 százaléknál meredekebb lejtésű talajra csak azonnali bedolgozás mellett juttatható ki, kivételt képez a fejtrágyázás művelete. 17%-nál meredekebb lejtésű területre trágya nem juttatható ki.

Hígtrágya-kijuttatás feltételei

Hígtrágya csak talajvédelmi tervre alapozottan, a talajvédelmi hatóság felé történő bejelentést követően használható fel mezőgazdasági területen. Továbbá 6 százalékos terepesés felett, 12 százalékos lejtésig csak csúszócsöves eljárással, vagy injektálással juttatható ki. Ültetvények esetében 15%-nál meredekebb lejtésű területeken csak a külön jogszabály szerinti talajvédelmi tervben meghatározott erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya.

Műtrágyázás

A szükséges műtrágya mennyiséget 5 évnél nem régebbi talajvizsgálat alapján kell meghatározni. A talajvizsgálati eredménylapot a következő talajvizsgálatig az esetleges ellenőrzés során a talajvizsgálat meglétének igazolásához célszerű megőrizni.

Szerves trágya termőföldön történő tárolása

Szervestrágya legfeljebb 2 hónapig tárolható a tábla szélén, s ott is csak annyi, amennyi a tábla trágyázásához szükséges.

Trágyatárolóra valamint silótárolóra vonatkozó előírások

A nitrátérzékeny területnek minősülő, vagy nitrátérzékeny területen lévő állattartó telepen képződött trágyát szivárgásmentes, szigetelt, 6 havi trágya befogadására alkalmas tárolóban kell gyűjteni. Vannak kivételek, melyekhez a dokumentációt a gazdálkodónak fel kell mutatni ellenőrzéskor. A silótárolónak szigeteltnek kell lennie, legeltetéses állattartás esetén a trágyatároló kapacitását az istállózott időszak hossza alapján kell megállapítani. A siló- és trágyatároló építésével, valamint a trágya szállításával kapcsolatos dokumentumokat, bizonylatokat a támogatási időszakot követően is célszerű megőrizni.

Trágyázási tilalom

A trágya kijuttatása tilos október 31-től február 15-ig, kivételt képez az őszi kalászosok fejtrágyázása, ahol február 1-jétől történik a trágya kijuttatás, de ezen időszakokon túlmenően is figyelni kell arra, hogy „Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágya nem juttatható ki.”. A téli legeltetés csak akkor lehetséges, ha az állatsűrűségből származóan a kijuttatott nitrogén hatóanyag mértéke nem haladja meg a 120 kg/ha értéket.

A gazdálkodó használatban álló földterület nitrátérzékenységéről az egységes kérelem beadásakor a beadófelületen, ill. egész évben a MePAR böngészőben (mepar.hu) található információ a blokkazonosító alapján.

A MÁK szerint a helyszíni ellenőrzés keretében a leggyakrabban előforduló hibák

•    A gazdálkodási nyilvántartás teljes hiánya vagy nem naprakész vezetése.

•    A nitrogén hatóanyag pontatlan számítása.

•    A trágyakihordási tilalmi időszak figyelmen kívül hagyása.

•    Műtrágya használat esetén a talajvizsgálati eredmény hiánya.

•    Ideiglenes trágyakazal helyének hibás megválasztása (pl. felszíni víztől mért távol- sága 100 m-en belül található).

•    Ideiglenes trágyakazal 2 hónapnál tovább marad a területen vagy a trágyaszarvas- ban tárolt trágya mennyisége meghaladja a táblán az adott évben felhasználandó mennyiséget.

•    Ideiglenes trágyakazal 2 hónapnál tovább marad a területen vagy a trágyaszarvasban tárolt trágya mennyisége meghaladja a táblán az adott évben felhasználandó mennyiséget.

Fentiek szerint tehát a támogatások 100%-os lehívásához figyeljünk a részletekre. Következőkben a NATURA 2000 területekre vonatkozó követelményeket ismertetjük.

További részletes információk itt olvashatók.

Forrás: http://nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/kolcsonos-megfeleltetes/102144-a-kolcsonos-megfeleltetes-gyakori-hibai