A kecskeméti szőlőnemesítő legenda 100. születésnapjáról emlékeztek

Dr. Szegedi Sándor szőlőnemesítő születésének 100. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést a Kecskeméti Köztemetőben. A szakember hosszú ideig volt a kecskeméti Katonatelepen található Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Kecskeméti Kutató Állomás vezetője és munkatársa. Számos, ma is termesztett szőlőfajta, elsősorban csemegeszőlő kötődik a nevéhez. A katonatelepi tanyavilág fejlesztésének elhivatott képviselője volt, arra törekedett, hogy Kecskemét a szőlőnemesítés központjaként kiemelkedő szerepet töltsön be a régió és az ország életében.

A december 6-i évfordulón Szabó Attila, a kutatóintézet állomásigazgatója mesélt dr. Szegedi Sándorról, a magyar mezőgazdasági élet kiemelkedő személyiségéről, a csemegeszőlők első nemesítőjéről, Kecskemét egykori közéletének ikonikus alakjának életéről és sikereiről. Ezt követően Szeberényi Gyula Tamás alpolgármester mondta el emlékező beszédét, felidézve dr. Szegedi Sándor életútját. Kiemelte, hogy a neves szőlőnemesítő kecskeméti tanulmányai során szerette meg a kertészetet, és saját bevallása szerint már tanulmányai során eldöntötte, hogy jobb, a betegségekkel szemben ellenállóbb szőlőfajta előállításával kísérletez majd. Azt, hogy mindez sikerült neki, bizonyítja, hogy számos szakfolyóiratban és tankönyvben mutatták már be tevékenységét - írta a Hírös.hu.

Azt már a Baon írta meg, hogy dr. Szegedi Sándor 1950-től nyugállományba vonulásáig (1981) a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetben dolgozott. 1951-től a katonatelepi kutató állomáson tevékenykedett, amelynek 1962-től vezetője volt, majd az intézet tudományos igazgatóhelyettesi tisztségét töltötte be. Nevéhez számtalan szőlőfajta, első sorban csemegeszőlők kötődnek, amelyet ma is ismernek és termesztenek. Elsősorban kutatásszervezési feladatok irányítójaként, motorjaként méltatták, rendszerszemléletű stratégiai tervezőként, nemzetközi tekintélyű kutatóként emlegették. Nagyszerű tudományos életútja mellett mindig aktívan kapcsolódott be Kecskemét közéletébe is. A katonatelepi tanyavilág fejlesztésének elhivatott képviselője volt.

Így élt a szakember

Korán kelt, mint jó gazda, hajnalban bejárta a határt, és mire munkatársai megérkeztek, be is számolt a tapasztalatairól. A kertészeti szakemberekkel végzett közös kutató és társadalmi munkái során igazi közösségeket kovácsolt össze. Vidám, rendkívül közvetlen stílusa miatt nagy baráti társasággal rendelkezett és nagyon sok tisztelője volt. A természet szeretete határozta meg életstílusát – mondta az alpolgármester, aki kiemelte: Szegedi Sándor igazi lokálpatriótaként dolgozott, nemes célokért küzdött, mindig a közérdek szolgálatában.

A megemlékezés végén a síremléknél koszorút helyezett el többek között Szegedi Sándor családja, a kutatóállomás, az önkormányzat és a Mathiász János Borrend.