A japán regionalizáció eredménye: könnyebben szállíthatnak húst a magyarok járvány esetén

A magyar sertéshús japán szállítási lehetőségeiről tárgyalt Budapesten a japán agrártárca élelmiszerbiztonsági és fogyasztóvédelmi hivatalának főigazgatója - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Arai Yutaka a KKM külső piacok fejlesztéséért és koordinálásáért felelős miniszteri biztosával, Budai Gyulával tárgyalt. A megbeszélések fő témája a regionalizáció volt. Ennek lényege, hogy állategészségügyi problémák, járványok esetén csak a fertőzött területről tiltják meg a hús és a hústermékek kiszállítását, nem az egész országból.

Magyarország az első uniós tagállam, amely megállapodott Japánnal a regionalizációról, az egyezség azonban még csak a baromfihúsra terjed ki, a sertésre nem - írta az MTI. Budai Gyula jó esélyt lát a megegyezésre a sertéshúsra vonatkozóan is, köszönhetően annak, hogy a magyar állategészségügyi szabályozás a legszigorúbbak egyike az EU-n belül. Fontos, hogy a Magyarországon talált sertéspestises állatok mind vaddisznók voltak, házi sertésben sehol sem mutatták ki a betegséget - mondta.A miniszteri biztos a regionalizációs megállapodás fontosságát azzal indokolta, hogy Japán a magyar élelmiszeripari termékek első számú piaca Európán kívül, ám a tavalyi sertéspestis jelentősen visszavetette a kivitelt.

Tavaly hatalmas volt a húsexport visszaesése, ezen javíthat a Japán regionalizáció

Magyarország 2017-ben 113,3 millió dollár értékben exportált élelmiszert Japánba, ennek döntő része (90 millió dollár) volt a sertéshús. 2018-ban a sertéspestis következtében áprilisban elrendelt kiviteli korlátozás miatt a szigetországba irányuló élelmiszeripari export 44 százalékkal, 63 millió dollárra csökkent. A KKM Kínával, Vietnámmal és Dél-Koreával is hasonló megállapodásról tárgyal, a sikeres egyeztetések több 10 milliárd forintnyi új üzletet hozhatnak a magyar sertés-ágazat cégeinek.