A hidegebb hónapokban veszélyezteti a gabonát a hópenész

Elterjedt, de ismeretlen kórokozó a gabonákon a hópenész, amelynek kórokozója a Microdochium nivale gomba. Főleg a búzát károsítja, de rozson, árpán és tritikálén is megjelenhet. Terjedésének kedvez a dús, túlfejlett növényzet, a magas páratartalom, a fagyponthoz közeli hőmérséklet, és a nem átfagyott, esetleg hóval borított talaj. A kultúrán belüli további terjedése spórákkal történik, amelyeket a szél és eső szállít. A gomba tavasszal is fertőzi a csíranövényeket és a fejlettebb növényeket az elágazásoknál, a levéllemezen és akár a kalászon is.

Az Agrofil írta meg szakcikkében, hogy a megfelelő (ellenálló) fajtaválasztás, a csávázás és a szármaradványok aláforgatása segíthet a betegség megelőzésében. Támogatja a gabona ellenállóképességét a késő őszi nitrogén tápanyag visszafogása, a nagyobb adagban történő kálium műtrágya kijuttatása, vagyis a kiegyensúlyozott tápanyag utánpótlás. A kórokozó vetőmaggal, vagy a talajból fertőz. Szaporítóképletei a tarlón maradt szármaradványokon rejtőznek, amelyekkel kelés előtt, vagy azután a fiatal növényeket fertőzi.

Gyakran csak akkor lehet észrevenni, amikor a növényzetről elolvad a hó, és a gabonán kisebb nagyobb foltokban előtűnnek a kórokozó fehéres-rózsaszínes micéliumai. A fertőzésnek nem feltétele a hóval való borítottság. Ősszel, keléskor is ott lehet a táblákon, csírázási problémákat, kelési egyenetlenséget, valamint a kikelt fiatal növények pusztulását okozva.

A talajban dugóhúzó formájú, deformálódott, vagy megbarnult, elpusztult csíranövényeket találunk. A kikelt növények a növekedésben és a fejlődésben visszamaradottak. A hópenész tünetei könnyen felismerhetők: az első és a második levél alapján vörösbarna, ovális, sötétbarna szélű, apró bemaródások keletkeznek. Tünetek a vegetáció további részében is vannak. Ezek a leveleken először vizenyős, majd bebarnuló foltok, elsősorban a szár és a levél találkozásánál, továbbá szürkés foltok jelennek meg a száron. Tavasszal a hóolvadás után a beteg növények a táblán szabálytalan foltokban találhatók, az állományban foltszerű kipusztulások alakulnak ki. Az elhalt növények a talajon fekszenek. Rajtuk a fehérből, halvány vörös színbe hajló penészgyep látható, mely napos, szeles időjárás esetén gyorsan eltűnik.

Észak-Nyugat Európában az utóbbi években többször előfordult a hópenész kórokozó miatti fél-másfél tonnás terméskiesés hektáronként.

A legtöbb gombaölő szernek vannak mellékhatásai a hópenész kórokozója ellen is. Azonban sok hatóanyag ellen rezisztenssé vált.

Mit tehet a gazda, hogy megelőzze a betegséget és a terméskiesést?

• Növényi maradványok aláforgatása, mert ezekről fertőz a hópenész kórokozója.
• Búza monokultúra kerülése (kukorica és más kalászos elővetemény kerülése).
• Megfelelően csávázott vetőmag beszerzése.
• Lehetőleg tavaszi nitrogén kijuttatás.
• Ellenálló fajta választása.

A hóval való borítottság olyan esetben súlyosbítja a károkat, amikor a tél enyhe időjárással kezdődik, majd a hó az át nem fagyott talajra érkezik. A klímaváltozás, a szeszélyes időjárási viszonyok, valamint az ideihez hasonlóan csapadékos, de nem fagyos telek miatt hazánkban is előfordulhatnak nagyobb fertőzések. A fotók a Bayer AG tulajdonát képezik.